Donald Trump elnök éppen az amerikai dominanciájú globális kereskedelmi rendszer alapjait támadja, amikor 1939 óta nem látott csúcsra emeli az importra vonatkozó összesített vámtarifát. Az elnök egyértelmű célja visszahozni az USA-ba a gyártást, és erősíteni a hazai piac szerepét, ám mindennek ára van, ami hosszabb távon akár a dollárt és az amerikai gazdaságot is gyengítheti.
A kínai termékekre vonatkozó vám mértékét pedig megemelheti az elnök.
Nagy pénzszórásra készül a kormány a választás előtt – így futottak rá nem csak 2026-ra, hanem már 2022-re is. Akkor mindent arra az egy lapra tettek fel: hiába okoz az osztogatás egy ideig nagy inflációt, majd kezelik ezt, ha nyugodt lesz a nemzetközi helyzet. Nem jött össze.
Az amerikai elnök azzal magyarázta a vámok kivetését, hogy továbbra is ömlik a kábítószer az Egyesült Államokba.
Donald Trump azt az európai autóipart sújtaná 25 százalékos vámmal, amelynek Magyarország is fontos szereplője, hiszen az USA-ba közvetlenül és Németországon keresztül is termelnek a hazai gyárak.
Erről a német pénzügyminiszter beszélt, szerinte a javaslat nem kapná meg az egyhangú támogatást. Az Európában befagyasztott orosz vagyon egy részét pedig akár Ukrajna újjáépítésére is fordíthatnák.
Újabb kanyarokat vesz az amerikai elnök vámháborúja.
A befektetők nyomására kénytelen lehet a tervezetthez képest jóval alacsonyabb cégértékkel a londoni tőzsdére lépni.
Az USA piacvédő jelszavakkal legutóbb egy évszázada kezdett vámháborúba, és annak sem lett jó vége. Az 1930-ban elfogadott törvény s az arra reagáló ellenintézkedések lefagyasztották a nemzetközi kereskedelmet, elmélyítették a gazdasági világválságot, ezzel hozzájárultak a szélsőségesek megerősödéséhez.
Ahogy az amerikai elnök korábban már belengette, ha egy ország vámot vet ki az USA termékeivel szemben, az Egyesült Államok automatikusan kiveti a viszontsarcot. A bosszúvám-mechanizmus sem egyből élesedik, csak április elején, de Narendra Modi már most megértette az üzenetet.
Sorra veti ki a kereskedelmi védővámokat az amerikai elnök, kedden az acél- és az alumínium importjának extrasarcát jelentette be, de ehhez csapva belengette, hogy hasonló pluszterhekre számíthatnak az USA gyógyszer- és autóipari partnerei is. Utóbbiak között az egyik legjelentősebb Németország, és Donald Trump egy friss nyilatkozatában külön ki is pécézte a legnagyobb német autógyártókat, kétséget sem hagyva a következő célpontjai felől.
Az elnök lépései és fenyegetőzései elbizonytalanították a cégvezetőket, akik nehezen tudják megtervezni a következő lépéseket.
Az első meleg mivoltát vállaló pénzügyminiszter az USA-ban Scott Bessent, aki Soros György befektetési igazgatója volt. Most viszont Donald Trump kereskedelmi háborúját és költségvetési politikáját kell majd elfogadtatni a pénzpiacokkal.
Donald Trump bedurrantotta a vámháborút, majd azzal a lendülettel parkolópályára is tette, miközben Elon Musk stábja hazai pályán ámokfutásba kezdett; a magyar kormány lemondott Mini-Dubajról; a G-nap tízéves fordulójára emlékeztünk. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: vámháború és polgárháború.
Nagyon ritka az a helyzet, amikor egy ország jól járhat a vámháború megindításával. A sikeresnél sokkal gyakoribb az olyan vámháború, amit utólag még a kirobbantói is megbántak.
Gyorsan érezhető következményei vannak a vámháborúnak.
Donald Trump a vámháború első köréből kihagyta az EU-t. A forint árfolyama gyengült, de egyelőre az erősödési trendsávban maradt. Az unió elleni vámok bejelentése csak idő kérdése, akkor a 420-as euró is benne lesz a pakliban. A vámháború rontja a magyar gazdaság növekedési kilátásait, emeli az inflációs kockázatokat. És lehet, hogy az USA-ban vámkárosult kínai Temu még jobban rámegy Európára.
