A Kanada és Mexikó ellen kivetett, majd felfüggesztett vámok azt mutatják, Donald Trump mindenkivel az erő nyelvén kíván tárgyalni, aki „kihasználja Amerikát”. És szerinte ilyen az USA-n kívüli egész világ.
Kanada és Mexikó kénytelen visszavágni. Egyetlen vezető sem látszódhat gyengének, amikor Amerika fenyegeti. És stratégiailag feltehetőleg az a helyes, ha nem hagyják annyiban – írja a Financial Times vezető külpolitikai újságírója.
Az ázsiai ország a meglévő vámtételeken felül 15 százalékos vámot vet ki az amerikai szénre és LNG-re, valamint 10 százalékos vámot az amerikai nyersolajra.
Mexikó után Kanada is vállalta, hogy szigorúbban ellenőrzi az Egyesült Államokkal közös határszakaszát és fellép a drogcsempészet ellen.
Az amerikai intézkedés és a várható ellenlépések az amerikai gazdaságot is erősen megterhelnék, jóllehet az Egyesült Államok valószínűleg elkerülné a recessziót.
A Richter és a Magyar Telekom részvényei azonban így is emelkedni tudtak.
Rövid távon felviszik az olajárakat a Trump által bejelentett vámok. Hosszabb távon azonban csökkenés jöhet, mert a vámháború taccsra teszi a világgazdaságot. Ha az USA kemény szankciókat vezet be Iránnal és Oroszországgal szemben, akkor nagyon elszállhatnak az olajárak. A forint érdemi erősödésére a vámháború közepette pedig nem érdemes számítani.
Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum azt közölte, hogy miután egyeztetett Donald Trumppal, mégsem vetik ki most, hanem egy hónappal elhalasztják a vámokat.
Az arany határidős jegyzése 2856,3 dolláron állt unciánként az amerikai kereskedés kezdetekor, azóta is drágul.
A világ legnagyobb kereskedelmi bankja, a svájci UBS vezető közgazdásza szerint az Egyesült Államok rosszabbul járna egy kereskedelmi háborúval, mint Európa, Budapestnek pedig kockázatos vállalás lenne olimpiát rendeznie. Miért drágább ma már a tojás, mint a kokain? És mit éreznek majd az európai polgárok Donald Trump vámháborújából? Paul Donovannel az angliai Coventryben, a World Economics Summit (WES) közgazdasági konferencián beszélgettünk.
Donald Trump intézkedéseit elemzi a világsajtó azt követően, hogy az amerikai elnök szombaton bejelentette: védővámokat vezet be Mexikóval, Kanadával és Kínával szemben. Válogatásunk.
Az amerikai elnök döntése alapján február 4-től felszámítják a Mexikóval, Kanadával és Kínával szemben már bejelentett vámokat. Kanadának viszont ismét felajánlotta a csatlakozást az USA-hoz, mondván: így elkerülhetik a vámokat.
Az USA magának is árt a büntetővámokkal, állapította meg a német külkereskedelmi szövetség elnöke, aki szerint nem szabad tétlenül várni, amíg az EU-t is vámokkal sújtja Trump.
Nem haboztak ellenlépéseket hozni a Donald Trump amerikai elnök által büntetővámmal sújtott államok: Kanada egy egy sor amerikai árucikkre azonnal, másokra később vet ki ellenvámot, Mexikó is hasonlóra készül. Kína a Világkereskedelmi Szervezetnél panaszkodik. Termékek széles skálája drágulhat.
Az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vezet be Kanadával és Mexikóval szemben, már csak az olaj kérdés. Trump a BRICS országokat 100 százalékos vámmal fenyegette meg. A dollár erősödött, a forint gyengült.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjút a friss GDP-adatokkal kapcsolatban. A tárcavezető elárulta, hogy 2024-es év miért nem a gazdasági növekedésről szólt, ahogy azt a kormányzat ígérte, majd beszélt a reálbérek növekedéséről és a vámháború körüli egyezkedésekről is.
Zajlanak szakmai szintű egyeztetések, amúgy az EU „arányos választ” fog adni, ha az új amerikai elnök vámháborús intézkedéseket vezet be.
Az amerikai elnök a jelek szerint nem felejtette el, hogy a kampányban vámháborút hirdetett.
Már nem Kína Németország legnagyobb külkereskedelmi partnere.
Most sem sok kínai cég dolgozik a Panasonic beszállítói láncában, de azt a keveset is megpróbálják leépíteni.
