„Nagyon félelmetes az, ami a magyar vállalatokkal történhet” – a vámháborúban Orbán nem számíthat Trump hálájára

Biztos, hogy nagyon-nagyon rossz idők jönnek a magyar gazdaságra. Ezt a kormány kiemelt exportőri partnerségi programjának az egyik résztvevője mondta arra a kérdésre, hogy miként értékeli az új amerikai kereskedelmi politika hatásait. Csatári László, aki egy műanyagipari gyártócég tulajdonosa, úgy látja, hogy beszállító országként mindig a sor végén állókon, így a magyar vállalkozásokon csattan az ostor: a termékek bekerülési árát többnyire a beszállítóknak kell állniuk, így a várható vámok miatt megnövekedő költségeket is rajtuk igyekeznek leverni.

„Nagyon félelmetes az, ami a magyar vállalatokkal történhet” – hangzik a gyártócég tulajdonosáéval teljes mértékben megegyező vélemény az RSM Hungary tanácsadó cég szakértőjétől, Fajcsák Gábortól, aki ugyancsak a beszállítók helyzetét tartja aggasztónak. A leginkább optimista megjegyzése talán az, hogy „egy a biztos, hogy semmi sem biztos”, amibe az is beleérthető, hogy a büntetővámok hatályba sem lépnek, és így a kereskedelmi háború elmarad.

Tény azonban, hogy Donald Trump már ez első elnöki ciklusában is megpróbálkozott azzal, hogy a vámokon keresztül befolyásolja a globális gazdaságot és ezáltal az Egyesült Államok dominanciáját, most pedig még annál is eltökéltebbnek igyekszik látszani, mint 2017 és 2021 között. Azóta tovább nőtt az amerikai államadósság, és Kína fölényeskedése sem enyhült, vagyis Trump, ha mégoly csapongóan is, de valahogy egyszerre próbálja kezelni a finanszírozhatóságot és visszavenni a világ feletti egyeduralmat. Ezt sínyli meg Magyarország is.

A vámháború a magyar gazdaság érdekeivel ellentétes – állapította meg az RSM adószakértője –, és ha az Egyesült Államok áprilistól valóban kiveti az EU-ra a 25 százalékos büntetővámot, akkor annak brutális hatása lesz. Németország ugyanis Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere, az Egyesült Államok pedig Németország legnagyobb kereskedelmi partnere, így a magyar beszállítók termékeinek a meghatározó része végül az amerikai piacon köt ki. A folyamatnak jelentős az árfelhajtó hatása, következésképpen jelentősen csökkenhetnek az amerikai megrendelések, sőt lehetnek olyan német gyártók is, akik kiszorulnak ezekről a piacokról.

Csatári László is úgy látja, hogy az alultőkésített magyar vállalatoknak óriási teher lesz átvészelni azt az időszakot, amíg helyreáll a rend.