Tovább fenyegeti egymást az Egyesült Államok és Kína; a kormány már most bemutatja a 2026-os költségvetést; Matolcsy Ádám szerint őt próbálják lejáratni. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nem figyel oda a vámpárti tanácsadó, gyorsan sietni kell lebeszélni Trumpot – nagyjából így nézhetett ki a WSJ értesülése szerint a vámháború felfüggesztése.
Az amerikai elnök iparági importtarifái mindenkinek rosszak, és nem világos, hogy akár csak hosszú távon mennyire tudnák enyhíteni az USA autógyártóinak kínjait. Trump ráadásul a Joe Biden ellen vezetett bosszúhadjárata közepette elkaszálta az amerikai elektromobilitási programot, amivel épp az Egyesült Államok legnagyobb riválisát hozza helyzetbe.
Az EKB 2,25 százalékra csökkentette az irányadó eurókamatot. A kormányzótanács szerint az inflációs pálya rendben van, ugyanakkor a gazdasági növekedést fékezheti a vámháború. A következő kamatdöntéseknél marad az eseti, a beérkező adatoktól függő döntéshozatal.
Amerika és Kína vámháborúja valójában már Trump első elnöksége óta tart – kronológia.
Trump egész világ ellen indított vámháborúja a Kínával szemben eszkalálódó párbajra szűkült le, amelyben egyik fél sem engedhet politikai arcvesztés nélkül. A legnagyobb veszély a világgazdaságra és a globalizációra leselkedik, miközben a kínai ipar még csak most lendül csúcsformába.
A hírre az amerikai vállalat részvényeinek értéke közel 5 százalékot esett.
2008 óta nem látott helyzet alakulhat ki az amerikai tőzsdéken, ha a recesszió, a magas infláció és az alacsony részvényárfolyamok hatása úgy igazán megjelenik.
Donald Trump szerint az amerikai gyártóknak „egy kis időre van szükségük” az önellátáshoz, így átmenetileg felfüggeszthetik a vámokat.
Egyszer még külön neve lesz a gazdaságtörténeti könyvekben annak, amit Donald Trump e pár nap alatt művelt a vámháborúval; Magyarországon eközben sorra adják meg magukat a cégek az árszabályozással fenyegető Nagy Mártonnak, és azt is még csak számolgatják, hogy a száj- és körömfájásjárvány mekkora károkat okoz. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója egy olyan hétről, amelyet nagyon sokáig fogunk még emlegetni.
A vámháború kezdete óta az amerikai fizetőeszköz úgy ingadozik, ahogy az a válságban lévő feltörekvő országoknál szokás. Drámai mértékben veszített az értékéből, ami azzal jár, hogy Amerika más kormányoktól függ. Így főleg Kínától, amellyel éppen történelmi viszálya bontakozik ki. A történelemben talán még nem volt ennyire veszélyes ’bátorságpróba’. Ez tényleg olyan, mint amikor két autó robog teljes sebességgel egymás felé, és amelyik előbb félrerántja a kormányt, az vesztett – írja a két szerző, Daniel Eckert és Holger Zschäpitz.
A cég körülbelül 1,5 millió iPhone-t szállított Indiából az Egyesült Államokba külön chartergépeken, hogy megelőzze Donald Trump elnök vámjainak hatályba lépését.
Az unió „nagyon elkötelezett” a nagy technológiai cégekre vonatkozó szabályai mellett, és nem célozza meg külön az amerikai vállalatokat – mondta Henna Virkkunen, az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős ügyvezető alelnöke.
Az ING elemzői szerint tartósan megrendülhet a befektetők dollárba vetett bizalma.
A zuhanó dollárral szemben viszont tavaly október eleje óta nem látott szintre erősödött. Az S&P Global Ratings péntek esti hitelminősítése még megmozgathatja a forintot.
Év eleje óta pedig már 250 milliárdot tesz ki a veszteség, egy intézet szerint pedig most jön még csak a java.
A befektetési szakértő szerint a Donald Trump vámháborúja okozta bizonytalanság egy csapásra oda vezetett, hogy az Egyesült Államok immár egy fejlődő ország gazdaságaként működik: tőkemenekítés kezdődött, amit a jó hírek ugyan megállítanak, de aztán újraindul, és általában tovább tart, mint gondolnánk.
Többet már nem fognak emelni, még akkor sem, ha az Egyesült Államok tovább megy a vámháborúban.
14 forinttal ér kevesebbet a dollár, mint a hét elején, az amerikai kötvények hozama 2001 óta nem látott mértékben emelkedett, ami azt jelenti, hogy menekülnek a befektetők az amerikai eszközökből.
