#zhvg

Zhvg könyvajánló: 12 könyv a fenntarthatóságról és a klímaváltozásról

Karbonsemlegesség, újrahasznosítás, bolygótudatos étkezés, körforgásos működés és ökológia: összegyűjtöttük a legjobb, magyar nyelven a közelmúltban megjelent könyveket, amelyek egytől-egyig a klímaváltozással, illetve a fenntarthatósággal foglalkoznak. Van közöttük kötet egészen kicsiknek, tanulmánykötet a tudományok kedvelőinek és kifejezetten hasznos, gyakorlati tanácsokkal szolgáló könyv az életmódunk zöldebbé tételére is. A Zhvg könyvajánlója következik.

Zhvg
Dobos Emese

Ott is rendkívül heves esőzésekre kell készülnünk, ahol eddig nem volt jellemző

A klímaváltozás miatt módosul a ciklonok pályája, így olyan területeken pusztíthatnak nagy horderejű viharok, ahol ez eddig nem fordult elő. A felmelegedés miatt pedig hevesebb esőzésekre számíthatunk és emiatt pár óra leforgása alatt kialakulhatnak villámárvizek. A kérdés már csak az, milyen gyorsan cselekszünk, hogy megpróbáljuk csökkenteni a károkat.

Zhvg
Dobos Emese

Ott jártunk, ahol azt vizsgálják, hogyan változik Magyarország növényzete a klímaváltozás miatt

Miért baj, ha a klímaváltozás hatására csenkesz és árvalányhaj helyett döntően selyemkóró, bükkös helyett meg akác lesz Magyarországon? Miért kell, hogy minél pontosabban tudjuk, hogyan változik a növények szén-dioxid-megkötő képessége a változó időjárás hatására? Fülöpházán, az Ökológiai Kutatóközpont kísérleti terepén jártunk, ahol a klímaváltozás lehetséges hatásait modellezik az itt őshonos növényeken.

Zhvg
Dobos Emese

Forró sütő, olajos öntet, éles kés: alternatív ételtartókat teszteltünk

Július elsejétől több, egyszer használatos műanyag termék forgalmazását tiltották meg, de sok más használatát is korlátozzák, vagy legalábbis jól megadóztatják. A szabálymódosítás után természetes alapú ételtartókat próbáltunk ki, hogy mennyire bírják a gyűrődést. Mikróztuk, sütöttünk, salátaöntettel áztattunk – itt a hvg.hu tesztje.

Zhvg
hvg.hu

Karbonvámmal kényszerítené ki az EU a globális kibocsátáscsökkentést

Karbonvámot vezetne be az EU: ez a kívülről importált, jelentős széndioxid-kibocsátással előállított termékeket érintené, és nem titkolt célja, hogy az unión kívüli lazább környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően olcsóbban, de jóval szennyezőbb módon előállított termékeket ne érje meg behozni. Több ázsiai ország már most protekcionizmust emleget. Hogy érintené ez Magyarországot? Az áram drágulhat, a cementgyártás és acélipar versenyképesebbé válhat.

Zhvg
Bart István
  • Bart István
  • Muth Dániel

Magyar faluból, nyugdíjasokkal veszi fel a harcot a világcégekkel egy vállalkozás

Immár 27 asszonynak ad munkát a tardi Matyodesign társadalmi vállalkozás, akik akár 100-120 ezer forintot is "összehímezhetnek" nyugdíj mellé egy hónap alatt. A koronavírus-járvány azonban nemcsak a viszonteladóikat érintette hátrányosan, de a pandémia előtt induló új üzletágukat, a szervezett túrákat is. Az értékesítési modelljük azonban fordult. Váczi Rozival, a Matyodesign alapítójával beszélgettünk Tardon.

Vállalkozás
Dobos Emese

Az áramimport nem kockázat, hanem a klímasemlegesség feltétele

Egyes szakértők és kormányzati stratégiai dokumentumok szerint is magas kitettséget és függőséget jelez, hogy Magyarország villamosenergia-importja az elmúlt évtizedben stabilan harminc százalék körül ingadozott. Az EU és így Magyarország által is célul tűzött 2050-es klímasemlegesség elérésének egyik feltétele azonban éppen annak a valóságot már régen nem fedő gondolkodásnak a meghaladása, hogy az országok szigetszerűen működnek az európai energiarendszerben, és minden időpillanatban vagy tetszőleges időhorizonton a belső keresletet belső kínálatból kell fedezni. A klímasemlegességet az EU országai csak együtt, egy hatékonyan működő villamosáram-piaccal és összekapcsolt infrastruktúrával képesek elérni, biztosítva, hogy a különböző forrásokból, különböző országokban versenyképesen és zölden előállított áram mindenhova eljusson.

Zhvg
Balogh Ádám

Kvótákkal vadászná le az EU a legdurvább szennyezőket

Júliusra halasztotta az Európai Bizottság annak bemutatását, hogyan kellene az EU-nak elérni 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, majd a karbonsemlegességet 2050-re. A tervekről várhatóan évekig tartó viták következnek a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között. Az egyik legfontosabb lépés a 2005 óta működő, uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja, és ezzel szoros összefüggésben a karbonvámok bevezetése. Az ETS lényege, hogy CO2-kvóták vásárlására kötelezi a kibocsátókat (Magyarországon jelenleg több mint 170 ipari létesítményt), ezzel ösztönözve az alacsonyabb kibocsátásra való átállást vagy akár a bezárást. A megújítandó rendszer várhatóan több céget érintene és nagyobb költséget jelentene a kibocsátóknak, így könnyen előfordulhat, hogy egyes termékek áremelkedését hozza, de Magyarország jól is járhat a szabályozással.

Zhvg
Bart István
  • Bart István
  • Muth Dániel