#zhvg

Karbonvámmal kényszerítené ki az EU a globális kibocsátáscsökkentést

Karbonvámot vezetne be az EU: ez a kívülről importált, jelentős széndioxid-kibocsátással előállított termékeket érintené, és nem titkolt célja, hogy az unión kívüli lazább környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően olcsóbban, de jóval szennyezőbb módon előállított termékeket ne érje meg behozni. Több ázsiai ország már most protekcionizmust emleget. Hogy érintené ez Magyarországot? Az áram drágulhat, a cementgyártás és acélipar versenyképesebbé válhat.

Magyar faluból, nyugdíjasokkal veszi fel a harcot a világcégekkel egy vállalkozás

Immár 27 asszonynak ad munkát a tardi Matyodesign társadalmi vállalkozás, akik akár 100-120 ezer forintot is "összehímezhetnek" nyugdíj mellé egy hónap alatt. A koronavírus-járvány azonban nemcsak a viszonteladóikat érintette hátrányosan, de a pandémia előtt induló új üzletágukat, a szervezett túrákat is. Az értékesítési modelljük azonban fordult. Váczi Rozival, a Matyodesign alapítójával beszélgettünk Tardon.

A méhek után jöhetnek a juhok és a marhák is legelni Budapestre

Három helyszín jöhet számításba a nyájak, illetve gulyák számára.

Az áramimport nem kockázat, hanem a klímasemlegesség feltétele

Egyes szakértők és kormányzati stratégiai dokumentumok szerint is magas kitettséget és függőséget jelez, hogy Magyarország villamosenergia-importja az elmúlt évtizedben stabilan harminc százalék körül ingadozott. Az EU és így Magyarország által is célul tűzött 2050-es klímasemlegesség elérésének egyik feltétele azonban éppen annak a valóságot már régen nem fedő gondolkodásnak a meghaladása, hogy az országok szigetszerűen működnek az európai energiarendszerben, és minden időpillanatban vagy tetszőleges időhorizonton a belső keresletet belső kínálatból kell fedezni. A klímasemlegességet az EU országai csak együtt, egy hatékonyan működő villamosáram-piaccal és összekapcsolt infrastruktúrával képesek elérni, biztosítva, hogy a különböző forrásokból, különböző országokban versenyképesen és zölden előállított áram mindenhova eljusson.

Kvótákkal vadászná le az EU a legdurvább szennyezőket

Júliusra halasztotta az Európai Bizottság annak bemutatását, hogyan kellene az EU-nak elérni 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, majd a karbonsemlegességet 2050-re. A tervekről várhatóan évekig tartó viták következnek a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között. Az egyik legfontosabb lépés a 2005 óta működő, uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja, és ezzel szoros összefüggésben a karbonvámok bevezetése. Az ETS lényege, hogy CO2-kvóták vásárlására kötelezi a kibocsátókat (Magyarországon jelenleg több mint 170 ipari létesítményt), ezzel ösztönözve az alacsonyabb kibocsátásra való átállást vagy akár a bezárást. A megújítandó rendszer várhatóan több céget érintene és nagyobb költséget jelentene a kibocsátóknak, így könnyen előfordulhat, hogy egyes termékek áremelkedését hozza, de Magyarország jól is járhat a szabályozással.

„Az emberek gyönyörű esőerdőt akarnak inkább látni, nem azt, hogy vágják ki éppen”

Befolyásolja a média érdeklődése a természetvédelmet? Összhangban van a médiavisszhang és az adott kutatás forradalmisága? Dr. Oláh Györggyel, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatójával beszélgettünk a közvéleményről és a klímaváltozásról, valamint a természetfilm-készítés kulisszatitkairól.

Ruhára csíptethető légtisztítót készítettek a londoni tömegközlekedésre

Tervezője szerint a metróban belélegzett levegő akár hússzor szennyezettebb lehet, mintha egy út szélén sétálnánk.

Egy vagyont találtak egy bálna hasában jemeni halászok

Hogyan tudja megváltoztatni egyetlen bálna a halászok életét a világ egyik legszegényebb országában?

Komplett madárkatasztrófát sikerült okoznia két drónozó turistának egy amerikai rezervátumban

Két, illegálisan röptetett drón zuhant természetvédelmi területre az USA-ban.

Fizetne többet a benzinkúton azért, hogy az olajcég fát telepítsen a világ másik felén?

Egyre több cég vállalja a karbonsemlegességet 2050-re, hogy a működésük és az általuk előállított termékek ökológiai lábnyomát a nullára csökkentik. Ez azonban nem egyes egyedül rajtuk múlik, hiszen a termékeiknek fogyasztóik is vannak. De vajon átháríthatják-e a vásárlókra a termék megvásárlásán keresztül a cég karbonkibocsátás-csökkentési kötelezettségeinek finanszírozását?

Mérgező vegyszerrel mosták meg 6 kislány fejét Romániában, hárman belehaltak

Másodszor fordult elő egy hét alatt Romániában, hogy tetűirtóként használtak mérgező rovarölő, féregtelenítő szereket hajmosáshoz.

Horrorisztikus tengeri nyálkával küzdenek a török partoknál

Katasztrofális hatással van az élővilágra, és a halászatra is a Törökország partjainál, vélhetően kezeletlen szennyvíz miatt túlszaporodott alga.

Egymást etető, gyönyörű gyurgyalagpárt kaptak lencsevégre Nagykanizsa mellett (fotók)

Bár nem számít veszélyeztetett fajnak a gyurgyalag, a homokbányászat gyakran veszélybe sodorja a fészkeiket és tojásaikat.

Tiltakoznak a velenceiek az újrainduló óceánjáró hajók miatt

Nagyobb szennyezéssel és a város víz alatti alapjának pusztulásával járnak a nagy méretű hajók Velence központjában.

Hétfőtől ismét pályázhat támogatásra, ha elektromos kerékpárt venne

Eddig közel 4000 elektromos kerékpár megvásárlásához járultak hozzá több mint 420 millió forinttal.

Szatyorműanyag fojtja meg az élővilágot Srí Lanka érintetlen homokos partjain

Műanyag hó - mondják a helyi környezetvédők a Srí Lanka-i főváros, Colombo közelében fekvő tengerpartokat beborító műanyag-granulátumra. A szennyezés a május közepén kigyulladt, és szerdán süllyedni kezdő X-Press Pearl teherhajó fedélzetéről érkezik más, súlyosan mérgező anyagokkal együtt, és olajszivárgás is fenyeget. A szigetország eddigi legsúlyosabb környezeti katasztrófája nem csak a tenger élővilágát, de sok család megélhetését is veszélybe sodorja.

A világjárvány óta is öntik a pénzt a fosszilis energiahordozókba a G7 országok

A válságkezelésre fordított költségvetések több, mint 80 százalékából a legszennyezőbb szektorokat támogatta számos ország.

Sietnie kell a napelemekkel, ha nulla forintos villanyszámlát szeretne

Egy új kutatás mutat rá, milyen sok a tévhit és félreértés a napelemek körül.

Drágábbá és egészségtelenebbé teszi a teát a klímaváltozás

A klímaváltozás már most is számos teatermelő területen okoz nehézséget, a közeljövőben a terméshozam csökkenésével, és a kevesebb tea miatt magasabb árakkal kell számolnunk. A hőmérsékleti és csapadékviszonyok megváltozása azonban nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is kihat: valószínűleg kevésbé ízletes teákra és arra kell számítani, hogy a teázás jótékony egészségügyi hatása csökken. Egyes területeken ezek a problémák már most jelentkeznek, amit öntözéssel és növényvédő szerek alkalmazásával igyekeznek orvosolni, de ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést, a tea, ahhoz képest, ahogyan megismerte az emberiség, biztosan meg fog változni.

Miért is van óriási szükség városi méhlegelőkre?

Ha nincs méh, nem csak méz nincs, hanem számtalan növény termése függ ezektől a kis rovaroktól. Világszerte egyre több ország nagyvárosa indít olyan kezdeményezéseket, amik a városokat a méhek számára is minél élhetőbbé teszik.

1 ... 21 22 23 24 25 ... 54