A magyar lett az EU legdrágábban működő állama
GDP-arányosan egy tagállam sem költ ennyire sokat a saját működésére. És ennyire keveset sem az egészségügyre. A sok megszorítás közepette viszont pluszpénzt kapott a kormánypropaganda.
GDP-arányosan egy tagállam sem költ ennyire sokat a saját működésére. És ennyire keveset sem az egészségügyre. A sok megszorítás közepette viszont pluszpénzt kapott a kormánypropaganda.
A kormány megint másra hárítja a felelősséget – derül ki a tavalyi költségvetés végrehajtásáról készült törvényjavaslatból, amely a recessziót és az inflációs rekordot „az elhibázott brüsszeli szankciókkal” és az uniós támogatások visszatartásával magyarázza.
A 2022-es költségvetési folyamatokat bemutató zárszámadás szerint a kormány 2021-ben úgy látta, jobban alakulnak a folyamatok a vártnál, ebből futotta a választások elé időzített osztogatásra. Vagyis nem futotta, már 2021 decemberében megszorításokat vezettek be, aztán jött az ukrajnai háború, végül a rengeteg különadóval együtt is 4,7 ezer milliárd forintos hiány. A sportkiadások viszont nem szálltak el.
A tavalyi költségvetés módosítását és a zárszámadás elfogadását négy fideszes és két független képviselő akadályozza.
Csak a kohéziós programokra 1,2 ezer milliárd forint érkezett az uniótól Magyarországra 2021-ben, miközben az ország feleennyit fizetett be. A vártnál gyorsabb gazdasági visszapattanás miatt szinte minden adónemből több pénz folyt be az államkasszába a vártnál. Az állam 1,3 ezer milliárd forint adóbevételről mondott le a különféle adókedvezményeken keresztül – a sport tao-kedvezmény 140 milliárdba került.
Az innovációs minisztérium kiadásai közel ezermilliárd forinttal teljesültek túl a költségvetési törvényhez képest 2021-ben. Be nem tervezett milliárdokat vitt el egyebek mellett a vadászati világkiállítás, a kínai Fudan egyetem, egy szerencsés vizsgálókesztyűgyár. A felsőoktatásra a tervezettnél sokkal több pénz ment el – a modellváltással kiszervezett egyetemekre is.
A költségvetési törvényhez képest 30 milliárd forinttal többet, összesen 54 milliárdot emésztett fel a kormányzati „tájékoztatás” és a néppel folytatott „konzultálás”.
Nagyon nem úgy alakult a 2021-es költségvetés, ahogy a költségvetési törvény szerint kellett volna, még a sarokszámok sem stimmelnek, a hiány duplája a tervezettnek, a kiadási oldalon 17 százalékos az eltérés.
Minden 100 forint kiadásból 2 sportra, 1 pedig vallásra ment. Leginkább a közegészségügyi kiadások nőttek, az eredetileg tervezett összeg 12-szerese ment el. A vallással kapcsolatos kiadások megháromszorozódtak menet közben, de a sportkiadások is közel duplájukra híztak.
Kilencéves csúcsra nőtt az infláció; benyújtották a 2020-as zárszámadást, de alig derült ki belőle valami arról, mire költötték a gazdaságvédelemre szánt pénzeket; újra felvetődött, hogy szigorúbban szabályozza a politika a Facebook működését. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.
Csökkent a családtámogatások összege 2008 és 2019 között. Legalábbis, ha nem vesszük figyelembe a tehetősebbekre kihegyezett új támogatásokat, mint amilyenek az adókedvezmények, a hiteltámogatások, a vásárlási támogatások.
Egy dolog teljesült úgy a 2019-es költségvetésben, ahogy a kormány tervezte: az 1,2 ezer milliárd forintos hiány. Hiába volt óvatos a költségvetés és lett sokkal több bevétel a vártnál, a pluszbevétel mind elment. Sportra például 300 helyett 400 milliárd jutott, plusz a tao-támogatások kihúztak a büdzséből 147 milliárdot.
GDP-arányosan épp feleannyit tudtak költeni az önkormányzatok 2018-ban, mint 2010-ben. Saját bevételeik az inflációt figyelembe véve 900 milliárd forinttal csökkentek, a legnagyobb érvágást az szja helyben maradó részének elvétele jelentette. 2018-ban felpörögtek a beruházások, amiket főleg maradványokból és hitelekből finanszíroztak.
Eredetileg csak a GDP 0,4 százalékát költötte volna a magyar állam 2018-ban sportra, az év közbeni módosításoknak köszönhetően ez 0,8 százalékra, 320 milliárdra kúszott föl, miközben 128 milliárd forint bevételről mondott le sportszervezetek javára. A rendkívüli és az országvédelmi tartalékból 170 milliárdot költött a kormány, jobbára se nem rendkívüli, se nem országvédelmi célokra. Összességében a büdzsét sikerült ezer milliárd forinttal mellélőni.
GDP-arányosan a jóléti kiadásokat csökkentette a Fidesz-kormány a leginkább 2010-hez képest.
A 10,5 milliárd forintból kétezer főt foglalkoztató Pénzügyminisztérium csak munkadíjért cserébe árulja el, milyen állami szerepekhez tartoznak a költségvetési kiadások, de a díjat részletesen nem indokolják. A közérdekű adatokért 2015 óta lehet munkadíjat kérni, ezzel sok állami szerv visszaél, az adatvédelmi hivatal szerint a PM egyike a renitenseknek.
Összesen 884,5 milliárd forintról mondott le a kormány tavaly az érvényesíthető adókedvezmények miatt - derül ki 2017-es költségvetés zárszámadásából.
Leginkább versenysportra ment pénz, a tömegsportra csupán alig több mint 23 milliárd forint jutott.
Az Országgyűlés négynapos üléssel folytatja munkáját a következő két hétben. A parlament kedden szavazhat a 2016-os költségvetés végrehajtásának elfogadásáról, csütörtökön pedig az igazságszolgáltatási szervezetek vezetői számolnak be tavalyi tevékenységükről.