Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Egy dolog teljesült úgy a 2019-es költségvetésben, ahogy a kormány tervezte: az 1,2 ezer milliárd forintos hiány. Hiába volt óvatos a költségvetés és lett sokkal több bevétel a vártnál, a pluszbevétel mind elment. Sportra például 300 helyett 400 milliárd jutott, plusz a tao-támogatások kihúztak a büdzséből 147 milliárdot.

Gyakorlatilag semmit sem tudott eltalálni a kormány (egész pontosan a Pénzügyminisztérium) a 2019-es központi költségvetést megalapozó gazdasági előrejelzésben – derül ki a büdzsé tényleges teljesülését bemutató zárszámadásból. Néhány fontosabb mutató 2019-es alakulása (és hogy mire számítottak a költségvetés tervezésekor):

  • GDP-növekedés: 4,6 százalék (4,1 helyett),
  • A GDP értéke: 47 514 milliárd forint (43 935 milliárd helyett),
  • Infláció: 3,4 százalék (2,7 százalék helyett),
  • Foglalkoztatottak számának növekedése: 1 százalék (1,5 százalék helyett),
  • Bruttó átlagkereset növekedése: 11,4 százalék (8,8 százalék helyett),
  • HUF/EUR árfolyam, éves átlag: 325,4 (311,3 helyett),
  • HUF/USD árfolyam, éves átlag: 290,7 (264,8 helyett).

A kiszámíthatóság jegyében

A fentiek tükrében nem meglepő módon a költségvetés végül nagyon másként alakult, mint ahogy eredetileg tervezték. A gazdaság a vártnál jobban teljesített, ennek megfelelően az államnak (vagyis a teljes államháztartásnak: a kormány alá tartozó központi költségvetésnek, az önkormányzatoknak, a TB-alapoknak és az elkülönített pénzalapoknak együtt) 2,3 ezer milliárd forinttal több bevételük volt az eredetileg tervezettnél, 22 326,3 milliárd forint helyett 24 623,8 forint bevétel folyt be (pénzforgalmi szemléletben számolva). Ennek nagy része, hajszál híján 2 ezer milliárd forint a központi költségvetésbe, vagyis a kormányhoz érkezett.

Ha a bevételek vártnál sokkal jobb teljesülését nem követte volna a kiadások tervezettnél gyorsabb növelése, akkor a magyar államháztartás vastagon pluszban lett volna, az államadósság pedig jóval kisebb lenne. De követte, a kormány szinte fillérre pontosan elverte az összes pluszpénzt, sőt még egy kicsivel többet is: az államháztartás hiánya így év végén 1 204,2 milliárd forint lett a tervezett 1 197 milliárd forint helyett. Ezen belül a központi költségvetés 14 ezer milliárd forint helyett 16 ezer milliárdot költött, végül 932,5 milliárd forint hiányt összehozva.

Mindehhez érdemes megjegyezni, hogy a Fidesz-kormányok hosszú évek óta már tavasszal elkészítik és a nyári szünetre átviszik az országgyűlésen a költségvetést, és persze minél távolabb tekint előre a büdzsé (vagyis minél korábban készül el), annál nagyobb a valószínűsége, hogy a valóság máshogy alakul. Érdekes módon a korai költségvetés-készítést a kiszámíthatósággal indokolják, miközben a gyakorlat ugyebár évek óta úgy fest, hogy a büdzséket még az előtt többször módosítják, hogy életbe lépne, aztán menet közben rendszeresen, néha napi szinten, végül a nagyközönség számára a rákövetkező év szeptember végén, a zárszámadás teljesítésekor kiderül, valójában mi történt. 2021-től pedig minden még sokkal áttekinthetetlenebb lesz – de legalább "egyszerűbb".

Varga Mihály pénzügyminiszter átnyújtja a 2021. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az Országházban 2020. május 26-án
©

Annyit meg kell hagyni, hogy a Varga Mihály-féle Pénzügyminisztériumban legalább módszeresen óvatosan tervezik a költségvetést, a bevételeket pedig mindig alultervezik, szóval a valóság ugyan mindig máshogy alakul, de legalább nem rosszabbul. Legalábbis eddig így volt, a koronavírus-járvány teljesen felülírt mindent, és nem a jó értelemben, ezúttal nemhogy a tervezettnél nagyobb gazdasági növekedés lesz, hanem recesszió, és a bevételi oldalon sem pluszpénzek jelentkeznek, hanem a vártánál sokkal nagyobb hiányok, és akkor még nem beszéltünk a bezuhanó árfolyamról és a kilövő inflációról. Mindennek ellenére a kormány nem vitt be az országgyűlés elé újraírt költségvetést, Magyarország papíron még mindig a 2019 tavaszán előre jelzett fő számokkal működik.

Ezermilliárdot vittek el az adókedvezmények

Mindenesetre 2019-ben még nem volt válság, ami fölborította volna a terveket, azok menetrendszerűen (és legalább pozitív irányba) borultak föl. A központi költségvetés adóbevételeinél mindenképpen.

A legtöbb pénz a megszokott módon a fogyasztáshoz kapcsolt adókból, azokon belül az áfából (általános forgalmi adó, amit minden értékesített termék és szolgáltatás után fizetni kell – legmagasabb kulcs a világbajnoki címre elég 27 százalék) érkezett. A Fidesz 2010 óta a fogyasztási adók felé tolja az adórendszert, deklaráltan azért, mert ezek „igazságosak”, minthogy mindenki fogyasztásaira egyformán vonatkoznak (a kritika szerint a szegényebbeket épp ezért jobban terhelik). Év végére áfából 4,53 ezer milliárd folyt be (terv: 4,29 ezer milliárd), ezzel messze ez volt a legtöbb bevételt termelő adónem, a második helyen alaposan lemaradva a személyi jövedelemadó (szja) futott be a maga 2,42 ezer milliárdjával (terv: 2,36 ezer milliárd).

©

Mindemellett a vállalkozások összesen 1,41 ezer milliárd forintot fizettek be a központi költségvetésbe, ami ráadásul valamivel elmarad a várt 1,44 ezer milliárdtól. A társasági adóból (nyereségadóból) befolyt összeg különösen elmarad a vártnál, csak 303 milliárd jött össze 399,5 helyett.

Ehhez hozzátartozik, hogy a vállalkozások összesen 244 milliárd forint tao-kedvezményt érvényesítettek, vagyis ennyivel kevesebb folyt be a büdzsébe. Ebben a körben a legtöbb pénzt, 146,5 milliárdot a sportcélú támogatás utáni adókedvezmény húzott ki az állam zsebéből.

Szintén jellemző a Fidesz államszervezési filozófiájára, hogy sok újraelosztási csatornát részben vagy szinte egészében az adórendszerbe helyeztek át, és támogatások, segélyek helyett adókedvezmények útján „hagynak pénzt” bizonyos csoportoknál.

©
Így például a családi pótlék összege 2008 óta nem emelkedett, ugyanakkor 2019-ben 291 milliárd forint szja-ról mondott le az állam családi kedvezmények formájában. Minden kedvezményt figyelembe véve a személyi jövedelemadónál 357 milliárd forint kiesést okoztak a kedvezmények.

Összesen, minden adónemet és kedvezményt számolva az állam 1087 milliárd forint adóbevételről mondott le.

Mint mindig, volt mit a sportba aprítani

Az adókedvezmények se a bevételi, se a kiadási oldalon nincsenek benne a költségvetésben, hiszen be se folynak oda. Vagyis a kiadások közt nem szerepel például a sporttao 147 milliárdja – igaz, e pénz egy részét a vállalkozásoknak nem is 2019-ben adták oda, hanem korábban, csak abban az évben csökkentették vele az adójukat. Ha már a sportnál tartunk, ez a terület már hagyományosnak mondható módon nagy nyertese volt a költségvetésnek. Már alapból, az év közbeni osztogatásokat figyelembe véve pedig különösen. Az eredeti tervek szerint a teljes államháztartásból csak (persze vitatható, ez mennyire „csak”) 302,4 milliárd ment volna sportra, kevesebb, mint 2018-ban. Év végére az összeg 408,6 milliárd forintra hízott.

A költségvetésben minden egyes kiadási sort fel kell címkézni aszerint, hogy milyen célú funkcióra megy a pénz. E címkézés szerint 2019-ben így festett a magyar államháztartás kiadási tortája:

A főcsoportokon belül nemcsak a sport, hanem a vallás szelete is nagyobb lett, mindkettő a „Szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások” főcsoporthoz tartozik. A magyar állam uniós összehasonlításban nagyon sokat költ ezekre a funkciókra, különösen sportra.

Év közben nagyot nőttek még a rend- és közbiztonsági kiadások, közel 150 milliárddal, végül meghaladták a 600 milliárdot. A büntetés-végrehajtással kapcsolatos kiadások számszerűen nem nőttek nagyot, százalékosan viszont a 74 milliárdról 103-ra való emelkedés jelentős.

Az oktatási kiadások minden alcsoportban jelentősen nőttek, legalábbis az eredeti 2019-es előirányzathoz képest, a 2018-as tényhez képest viszont nem volt jelentős növekedés. Az egészségüggyel kapcsolatos kiadások szintén jelentősen nőttek, ráadásul nem csak az előirányzathoz, hanem a megelőző évi tényhez képest is több jutott erre a területre – a tervhez képest 200 milliárddal, az előző évhez képest szűk 130 milliárddal. Ez számszerűen sok, százalékosan annyira már nem, adva, hogy közel 2 ezer milliárdos keretről beszélünk, ráadásul az egészségügy évek óta alulfinanszírozott.

Rendkívüli országvédelem

A kiadási oldalon érdemes megemlékezni a tartalékokról. Ezek elvileg kisebb-nagyobb vészhelyzetekre, váratlan eseményekre félretett pénzek, a gyakorlatban a kormány szívének kedves projektekre osztogatja őket az év során – mármint így volt 2019-ben és a megelőző békeévekben, 2020-ban a járvány idején a kormány az Országvédelmi Alapot például kénytelen volt a járvány elleni védekezésre fordítani, ennek megfelelően át is keresztelték.

©

2019-ben a 60 milliárdos Országvédelmi Alap közel fele, 28 milliárd már áprilisban átkerült a Magyar Falu Program keretében megvalósuló útfelújításokra. Még néhány nagyobb, „országvédelmi” tétel:

  • 2021. évi „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás és az ehhez kapcsolódó Rendezvénysorozat előkészítése: 2 milliárd forint,
  • kormányzati intézkedések kormányzati kommunikációjának fedezete: 2 milliárd (a kormányzati kommunikáció több tízmilliárdos büdzséjén felül),
  • a magyar űrkutatás és űrtevékenység fejlesztése: egymilliárd,
  • Budapesti Operettszínház támogatása: egymilliárd,
  • Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram finanszírozása: 5 milliárd.

A büdzsé másik nagy központi tartaléka a „Rendkívüli kormányzati intézkedések” előirányzat nevet viseli, az innen megvalósult átcsoportosítások azonban csak annyiban rendkívüliek, hogy a kormány rendkívüli hirtelenséggel dönt róluk. Innen összesen 165 milliárd forintot csoportosítottak ki olyan célokra, mint:

  • World Urban Games megrendezése érdekében szükséges kormányzati intézkedések: 3 milliárd forint,
  • az UEFA 2020 labdarúgó Európa-bajnokság megrendezése: 2,4 milliárd,
  • nyugdíjasok részére juttatott rezsiutalvány: 12 milliárd,
  • August Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményének megvásárlása: 3,5 milliárd,
  • nemzeti identitás erősítését célzó programok: egymilliárd.

A fentieknél természetesen könnyebben indokolható átcsoportosítások is történtek az alapból, sőt, de rendkívüliség nem nagyon merül fel. A legtöbb pénz innen is a Magyar Falu Programba ment, több körben és több célra tízmilliárd forintok, a legnagyobb egyszeri átcsoportosítás közel 30 milliárd volt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Újabb rekordot döntött a fertőzöttek száma Lengyelországban, korlátozások sorát vezetik be

Újabb rekordot döntött a fertőzöttek száma Lengyelországban, korlátozások sorát vezetik be

Fotók jöttek a dusnoki motoros tragédiáról

Fotók jöttek a dusnoki motoros tragédiáról

Ne csodálkozzon, ha ember helyett gép ír vissza az Instagramon

Ne csodálkozzon, ha ember helyett gép ír vissza az Instagramon