szerző:
Kovács Gábor

GDP-arányosan épp feleannyit tudtak költeni az önkormányzatok 2018-ban, mint 2010-ben. Saját bevételeik az inflációt figyelembe véve 900 milliárd forinttal csökkentek, a legnagyobb érvágást az szja helyben maradó részének elvétele jelentette. 2018-ban felpörögtek a beruházások, amiket főleg maradványokból és hitelekből finanszíroztak.

Önkormányzati választás 2019
Politikailag kulcsfontosságú, a mindennapjaink szempontjából talán a parlamenti választásnál is fontosabb – október 13-án polgármestereket, helyi képviselőket választ Magyarország. Kövesse a hvg.hu-val a kampány eseményeit, idézzen fel régi ígéreteket és vesse össze az újakkal, figyelje velünk a legizgalmasabb csatákat – beleértve Budapest ellenzéki ostromát és a hatalom védekezését.
Friss cikkek a témában

Nem csak a kormány, de az önkormányzatok is elég sokat költöttek sportra 2018-ban: összes kiadásuk 3,1 százaléka ilyen célokra ment el, holott az eredeti terv szerint csak 1,8 százalékot szántak ilyesmire – derül ki a költségvetés zárszámadásából. Forintban kifejezve 82 milliárd volt a végösszeg.

A kiadások legnagyobb szelete, a torta közel negyede azonban „általános közösségi szolgáltatásokra” ment, ezen belül az önkormányzatok elsősorban saját vezetésükre (szabályalkotó és végrehajtó szervek) költöttek, összkiadásaik 14,8 százalékát szánták erre. Épp annyit, mint szociális és jóléti intézményi szolgáltatásokra. Az önkormányzati szektor kiadásainak tényleges és tervezett szerkezetét az alábbi ábrában foglaltuk össze:

A torta szeleteinek egymáshoz viszonyított mérete bizonyos esetekben nem elhanyagolható változásokon ment át év közben. Nem csak sportra ment ugyanis több a tervezettnél, de a már említett vezető szervekre is. Jó hír, hogy oktatásra, egészségügyre, szociális kiadásokra és közlekedési szolgáltatásokra is többet fordítottak.

2018 nagy vesztese a környezetvédelem volt, amire a kiadások 9,2 százaléka helyett csak azok 2,8 százaléka jutott.

Összességében a torta mérete alig változott év közben, 2661 milliárd forintot költöttek el, valamivel kevesebbet a tervezett 2691 milliárd forintnál.

Érdemes összevetni az önkormányzatok 2018-as kiadásait a 2010-es állapottal, abból ugyanis nagyon jól látszik, hogyan sorvasztotta el a Fidesz a helyhatóságokat. Nyolc év alatt a magyar gazdaság 23,1 százalékkal nőtt, ezzel párhuzamosan nőttek az állam bevételei, így az elkölthető pénz is. Ehhez képest az önkormányzatok 2018-ban kevesebbet költöttek, mint 2010-ben, méghozzá sokkal 735 milliárd forinttal. A különbség a hazai össztermék (GDP) arányaiban nézve még hatalmasabb, az önkormányzatok konkrétan a felére zsugorodtak:

Rövid pénzpórázon

A különbség persze nem meglepő, a Fidesz az önkormányzatok számtalan funkcióját központosította, hatósági és közigazgatási szerepeket vett át, a kórházakat, a közoktatási intézményeket az óvodáktól felfelé. Ezzel párhuzamosan rengeteg pénzügyi forrást is elvett az önkormányzatoktól, nem túlzás azt állítani, hogy teljesen felszámolta pénzügyi függetlenségüket.

A legnagyobb érvágást a személyi jövedelemadó (szja) helyben maradó részének elvétele jelentette, ebből a forrásból 2010-ben 681 milliárd folyt be az önkormányzatokhoz. 2010-ben az önkormányzatoknak összesen 1780 milliárd forint saját (és átengedett, mint az szja) bevételük volt, az inflációt figyelembe véve ez 2018-ban 2198 milliárd forintnak felel meg. Ehhez képest tavaly csak 1299 milliárd saját bevételük volt. Az önkormányzatok saját bevételeinek legnagyobb része helyi adókból származik, ezek együttesen 891 milliárdot fialtak 2018-ban:

  • építményadó: 126 milliárd,
  • telekadó: 23 milliárd,
  • kommunális adó: 15 milliárd,
  • iparűzési adó: 711 milliárd,
  • idegenforgalmi adó: 15 milliárd,
  • települési adó: 814 millió.

A saját (és szabad felhasználásra átengedett) bevételek híján az önkormányzatok fokozottan függnek a kormányzati támogatásoktól. Ilyenekből összesen 747 milliárdot kaptak 2018-ban, a pénz jelentős részét azonban nem ám csak úgy. A kormány 596 milliárd forintot adott általános működésük és ágazati feladataik támogatása címszóval, 67,4 milliárdot „kiegészítő támogatásként”, 83,7 milliárd forint kifizetése „év közben létrehozott új jogcímeken” történt. A „kiegészítő támogatások” jellemzően meghatározott feladatokra járnak az önkormányzatoknak, sőt vannak olyan források, amikre pályázniuk kell. Az „új jogcímek” pedig például úgy keletkeznek év közben, hogy a kormány feltétlenül támogatni akarja pár milliárd forinttal egy város új sportcsarnokát, ehhez külön sort hoz létre a költségvetésben ahova átcsoportosít némi pénzt mondjuk az Országvédelmi Alapból.

Így vagy úgy, az önkormányzatoknak legalábbis korlátozott beleszólásuk van abba, mire költenek.

Ami a beruházási támogatásokat illeti, fontos kifizetőhely volt a Modern Városok Program, amellyel kapcsolatban a zárszámadás külön hangsúlyozza, hogy „a megyei jogú városoknak juttatott támogatások tovább emelkedtek a 2017. évihez képest. A kapott források célhoz kötöttek”. Való igaz, az önkormányzatok a tervezettnél közel 40 milliárd forinttal több beruházási (illetve pontosan: felhalmozási) támogatást kaptak az államháztartáson belülről.

A Modern Városok Program szombathelyi fejlesztéseiről szóló sajtótájékoztatón a kibővített uszoda új medencéjénél 2018-ban
©

Elkezdték kipörgetni a maradványokat

Ugyanakkor az uniós programok bevételei messze elmaradtak nemcsak a 2017-es számoktól, de a várakozásoktól is: 502 milliárd forint helyett csak 354 milliárd folyt be. A zárszámadás szerint nincs itt semmi látnivaló, „2017-ben az új, induló uniós költségvetési ciklusban a támogatott beruházások megkezdéséhez szükséges előlegek lehívása és folyósítása történt meg, ezért volt kiemelkedően magas a 2017. évi teljesítés”.

A magyarázatnak némileg ellentmond, hogy az uniós programokból befolyt pénz nem csak az előző évitől marad el, de attól is, amivel a Pénzügyminisztériumban a 2018-as költségvetés készítésekor számoltak. Kérdés, hogy ha a visszaesés természetes folyamat eredménye, miért nem kalkuláltak vele alapból? Ennek megválaszolása szempontjából nem mellékes tény, hogy 2018-ban a kormánynak több vitás ügye volt az Európai Bizottsággal, ezért az uniós kifizetések akadoztak, illetve a kormány sok (vitás ügyhöz kapcsolódó) számlát ki sem küldött Brüsszelbe.

Ettől függetlenül a beruházások valóban felpörögtek az önkormányzatoknál, két forrást vettek igénybe a korábbiaknál sokkal intenzívebben: maradványokat és hiteleket.

A legnagyobb fedezetet a maradványok jelentették, összesen 1176 milliárd forintot használtak fel az előző évekből megmaradt pénzből. Mondjuk volt mihez nyúlni, sőt még mindig van: az önkormányzatok pénzkészlet állománya (ami a forint és devizaszámlákon kívül a pénztárakban, csekkekben és betétkönyvekben elhelyezett összegeket tartalmazza) a 2018. év végén 1422,4 milliárd forint volt. Az összeg „döntően kötelezettségvállalással terhelt” – vagyis jórészt olyan pénzekről van szó, amelyeket uniós vagy magyar államháztartási forrásokból valamilyen konkrét projektekre kaptak.

Szóval hiába ül az önkormányzati szektor hatalmas summán, pénzügyi mozgástere a nullához konvergál.

A kormány nélkül nem megy

Ami a hiteleket illeti, az önkormányzati szektor 2018. december 31-én 145,6 milliárd forint adóssággal rendelkezett, ami 66,8 milliárd forinttal magasabb a 2017. év végi 78,8 milliárdos adósságállománynál. Ezen belül a hitel- és kölcsönállomány a 2017. évi 76,2 milliárd forintról 143,4 milliárd forintra ugrott. Ennek döntő részét a Fővárosi Önkormányzat 80 milliárd forint értékű adóssága jelenti, melyet a megyei jogú városok (29,8 milliárd forint) és az egyéb városok (20,9 milliárd forint), majd a fővárosi kerületek (8,5 milliárd forint) hitel- és kölcsönállománya követ.

Érdemes felidézni, hogy a kormány 2014 elejére 1300 milliárd forint adósságot vett át több körben az önkormányzatoktól, ezzel párhuzamosan központosította funkcióik és bevételeik jelentős részét. Mozgásterüket pedig azzal is korlátozta, hogy „megmentésük” óta csak engedéllyel vehetnek a nyakukba nagyobb terhet. A tartozásállományt elsősorban két város, Budapest és Debrecen hitelfelvételei dobták meg. Utóbbi a BMW-gyár helyszínének kialakítására felvett összesen 44 milliárd forint hitelből 8,5 milliárd forintot hívott le 2018-ban, a fővárosi önkormányzat 3-as metró felújításával kapcsolatban 30 milliárdot.

A 3-as metró ügye egyébként kiválóan példázza az önkormányzatok kiszolgáltatottságát, és épp nemrég merült fel újra, miután kiderült: csak a rendelkezésre álló keretnél drágább ajánlatok érkeztek a Lánchíd és a Váralagút felújítására (ami szintén kiválóan példázza az önkormányzatok kiszolgáltatottságát). „A főpolgármester a túlárazott Lánchíd-tendereket ugyanúgy visszadobja, ahogy kétszer is tette azt a 3-as metró infrastruktúrapályázataival. A Lánchíd pedig ugyanúgy megújul, ahogy felújítjuk a 3-as metrót is” – közölte a fővárosi önkormányzat.

©

Tény, hogy a metrófelújítást többször tendereztették, a felújításhoz végül mégis az kellett, hogy a kormány adjon rá még 80 milliárd forintot (a nagy részét mondjuk uniós forrásból). Szóval ha a Lánchíd „ugyanúgy” újul meg, ahogy a metró, akkor Budapest ugyanúgy a kormány kegyére fog szorulni. A Lánchíd drága ajánlataiba pedig szinte biztosan belejátszott, hogy a kormány (Orbán Viktor s.k.) ugyan adott 6 milliárd forint támogatást a projektre, viszont a híd lezárását határozatilag 18 hónapban korlátozta. A kész tervek szerint azonban 24 hónapos lezárásra lenne szükség – a terveket a kivitelezőnek kell módosítania, úgy, hogy a felújítás minőségileg nem lehet rosszabb, illetve minden csúszásért neki kell majd felelnie. Az Mfor.hu információi szerint 34-35 milliárd forintos ajánlatok érkeztek, ebbe az ajánlattevők minden bizonnyal beárazták a túl feszes határidőt és a kockázatokat. A felújítás pénzügyi kerete 23,4 milliárd forint, a főváros pedig egészen biztosan nem tud előrántani a zsebéből 10 milliárd forintot. Úgyhogy kérhet a kormánytól. Vagy vehet fel még hitelt – ha a kormány engedi.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Balla Györgyi Gazdaság

Megugró költségek, csúszás, baráti zsebek: ez lett Orbán nagy útépítési ígéreteiből

Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben sokat ígért a megyei jogú városoknak, egyebek között azt, hogy 2018-ig minden magyarországi autópálya eléri az országhatárt. A határidő lejárt, és még mindig van olyan beruházás, amelyik el sem kezdődött. Az azonban már látszik, hogy kik járhatnak jól a Modern Városok Program útépítéseinél.

Patthelyzet jöhet a csepeli közgyűlésben

Patthelyzet jöhet a csepeli közgyűlésben

Így szól az AC/DC vagy a Daft Punk ethno-funkban – feldolgozáslemezzel jelentkezett a Kerekes Band

Így szól az AC/DC vagy a Daft Punk ethno-funkban – feldolgozáslemezzel jelentkezett a Kerekes Band

Vádat emeltek egy vasutas ellen, aki egymással szemben indított el két vonatot

Vádat emeltek egy vasutas ellen, aki egymással szemben indított el két vonatot

Két évszázad alatt csak háromszor voltunk igazán boldogok

Két évszázad alatt csak háromszor voltunk igazán boldogok

Kurdok támadtak meg egy török kávézót Németországban

Kurdok támadtak meg egy török kávézót Németországban

Igaz, hogy 21 milliárd forint ez a lakás, de adnak hozzá egy Aston Martin Vulcant

Igaz, hogy 21 milliárd forint ez a lakás, de adnak hozzá egy Aston Martin Vulcant