Merész tervvel rukkolt elő az ukrán kormány. A napenergiára és más megújuló forrásokra alapozva hasznosítaná a csernobili erőmű sugárszennyezett zónájában fekvő területeket. Már csak a pénzt kellene megszerezni.
Ömlik a külföldi tőke az ázsiai országba annak köszönhetően, hogy az ország vezetése (mely bár továbbra is kontroll alatt tartja, de) merészen utat nyitott a meredek napelem-telepítési növekedésnek.
Már megint belerúgtak a zöldek a republikánus elnökaspiránsba, pedig nem is mondtak semmit. Csak a hiteles adatokat rendezték sorba, azok magukért beszéltek.
Újra amerikai invázióval számolhat a feltörekvő ázsiai ország, de szó sincs Robin Williamsről, Stallonéról vagy Chuck Norrisról, sőt, a vietnamiak kifejezetten örülnek az amerikaiak újbóli eljövetelének.
Donald Trump csütörtök este, Dél-Dakotában arról beszélt, hogy kivégezné a megújuló energiatermelőket Amerikában, és újra a szénre (és az olajra) állítaná át az amerikai energetikát és a gazdaságot. Mutatjuk, miért hülyeség az, amit a republikánus elnökaspiráns mondott.
A megújuló energia globális térhódítása kapcsán gyakran hivatkozott "bezzeg" németeknél sem zajlik problémáktól mentesen az Energiafordulat (Energiewendge). Noha a problémákról ritkán esik szó, most mégis ez követekezik.
A beszállítók és a bérgyártók még nem, de az Apple-üzletek és -adatközpontok már most is szinte kizárólag megújuló energiával üzemelnek. A cél: a "szinte" mihamarabbi eltüntetése.
A szivattyús-energiatározós erőmű a rendszer méretű energetikával foglalkozó hazai szakemberek egy része számára maga a Szent Grál. Villamosenergia-rendszerünk rugalmasabb lenne általa, de mivel nincs, az építkezés maga hozza igazán lázba a kormányzati politikát. Ezért kerül elő a téma időről időre, még ha a végén – eddig legalábbis – mindig oda is jutottunk, hogy kiderült: nálunk ehhez nincsenek meg a feltételek.
Ontarióban a tartományi áramhálózat rendszerirányítója közölte a zöldenergiás termelői árakat azt követően, hogy egy tizenkétszeresen túljelentkezett napenergia-projektet befejeztek. Az árakon nem csak Kanadában érdemes elgondolkodni.
A gyerekek elképzelései igen közel járnak a valósághoz.
A pakisztáni állami elvárás, hogy az idén 1.000.000.000 (azaz: egymilliárd) dollárnyi külföldi befektetői összeg érkezzen a megújulóenergia-szektor beruházásaira. Ennek felét Kína – úgy látszik – simán bevállalja.
A dízelbotrány óta nem csituló felháborodás és növekvő bizalmatlanság lépcsőit bontaná le két látványos lépéssel a Volkswagen. Eldöntötte, hogy afféle pilot programként két mexikói gyárát is kizárólag megújuló energiával fog üzemeltetni, és az új elektromos hajtáslánc köré épített Minibuszt pedig már jaunár elején bemutatja. És nem, nem várnak vele a következő nagy autókiállításig.
Arizonában, ahol az energiaellátás kétharmadát jelenleg a nukleáris, illetve széntüzelésű erőművekből nyerik, évente 56,75 milliárd liternyi vízmennyiség volna megtakarítható, ha szabadabb utat nyitnának a napenergia-hasznosításnak. Mindez annyira nem a távoli jövő, hogy a számítások szerint akár már egy évtized múlva el is érhető.
A világ egyik legismertebb és legelismertebb tudósa olyan globális szenvedélyt és fejlődésindukációt támogató programot kér a világ vezetőitől, mint amilyennel az emberiség a '60-as években képessé tette magát arra, hogy a Holdra léphessen. Most azonban – bár a feladat nagyobb – a lényeg éppen az, hogy a Földön kéne maradni.
A magyar energiapolitika egyik legfőbb baja ma az, hogy a rövid távú haszonszerzésre törekvő politikusok félnek a hosszú távú megoldásoktól. Az energiahatékonysági projekteknél is megelégednek azzal, hogy adnak félmilliárd forintot hűtőgépcserére, mert akkor szerintük már zöld mázzal lekenhető a költségvetés. Az Energiaklub élén szerzett tapasztalatait most uniós szinten kamatoztató Ámon Adát kérdeztük.
Egy most kiadott tanulmány szerint gyorsabb lehet az átmenet, mint azt sokan gondolják.
Meglehetősen komolyan veszi a svéd kormány a megújuló energiás célokat: ők akarnak lenni az első fosszilis tüzelőanyag-mentes nemzet a világon. Azt is gyorsan kiszámolták már, hogy ehhez mennyi extra kiadásuk lesz.
A palagáz-forradalomnak köszönhetően az Egyesült Államok néhány év leforgása alatt a jelentős importfüggésből eljutott az exportkényszerig. Az idén augusztusra begyújtottak még egy rakétát: a szél-, és a napenergia-projektek túlnőttek a földgázén.
Egyáltalán nem vicc: egy izlandi testvérpár megépítette azt a mini-szélerőmű prototípust, amivel megtermelhető a szabadban a világításhoz vagy a mobiltelefon töltéséhez szükséges áram. A cégük ráadásul további három (egyre nagyobb) méretben is gyártaná az ultrakönnyű, szállítható szélturbinát, melynek beindításához (kis túlzással) elég egy erősteljesebb kilégzés is.
Egyelőre még mindig csak ígéret, de legalább most már tényleg igaznak is tűnik: nagyságrendekkel több pénzt pumpál a kormány az eddigiekhez képest az ország nagyobb mértékű zöldenergia-felhaszálási szintjének elérésébe. Másként nem is tudnánk teljesíteni 2020-ra a – valójában Brüsszel felé vállalt – mutatókat.
