Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján orosz állampolgárságot kaphatnak azok a külföldiek, akik az ukrajnai háború alatt szerződést kötnek az orosz hadsereggel.
A rendelet azt is lehetővé teszi, hogy az egészségügyi okokból nyugdíjba vonult, illetve az orosz fegyveres erőkkel kötött szerződésüket már teljesített külföldiek is orosz állampolgárságért folyamodjanak. A katonák mellett családtagjaik is igényelhetnek orosz útlevelet.
Putyin december 14-i sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy naponta körülbelül 1500 ember írt alá szerződést a hadsereggel.
December végén az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev is megerősítette, hogy 2023-ban félmillió ember jelentkezett szerződés alapján az orosz hadseregbe.
A hadsereg szerint jelenleg összesen 640 ezren szolgálnak szerződésesként.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Putyin tavaly hozott egy olyan törvényt is, amely alapján elveszítheti orosz állampolgárságát, aki háborúnak nevezi az Ukrajna elleni inváziót.
