Súlyos betegség, amely gazdasági károkat is okozhat, a Romániában azonosított juhhimlő, bár viszonylag alacsony a kockázata, hogy Magyarországra is átterjedjen. A fertőzés eleve egy, a közös határtól távoli megyében ütötte fel a fejét, és a tavalyi 3 mázsányi juh- és kecskehús-behozatallal sem mondhatnánk, hogy meghatározó lenne az ágazat a két ország közötti külkereskedelemben. Azért vannak kockázatok.
Csak a dolgozók béréhez szükséges állami segítséget kapták meg. A leölt állatok, az elmaradt bevételek utáni kárrendezésre, a telep újraindításához szükséges forrásokra még várnak. Bevételük semmi, de kiadásaik vannak.
Súlyosabb és kevésbé súlyos fertőzések miatt is aggódhatnak az állattenyésztők ezekben a hónapokban. Van, amihez már hozzászoktak, van, ami fél évszázad után került elő váratlanul, és van, ami még csak fenyegetés, de elkerülhetetlennek tűnik. Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis és kéknyelv betegség – íme a haszonállatokat leginkább tizedelő kórok, és a velük kapcsolatos, hol jobban, hol rosszabbul működő védekező reflexek.
Élesen kritizálta a nemzetgazdasági minisztert a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. Szerintük az NGM „termelőellenes politikája” csak tetézi a száj- és körömfájás járvány hatásai miatt kilátástalan helyzetbe kerülő állattartó ágazat bajait. A gazdák már sertések százezreit nem tudják eladni, és vidéki csődhullám is fenyeget.
Lázas, nyáladzó, elkékülő nyelvüket nyújtogató kérődzőkkel, térden csúszó juhokkal, „táncoló” marhákkal szembesülhetnek azok a tenyésztők, akik állatait megfertőzte a vírus. Ausztriában több száz esetet észleltek a napokban, de szinte egész Nyugat-Európában ott van már a szinte láthatatlanul apró szúnyogok terjesztette vírus. A kéknyelv betegség nem annyira durva, mint a száj- és körömfájás, de esetleges hazai megjelenése már túl sok lehet az eleve túlfeszített állategészségügynek és a piaci pszichózis által is sújtott húságazatnak. A kormányzat mindenesetre már készül rá.
Újabb szigorításokról számolt be Nagy István agrárminiszter a ragadós száj- és körömfájás-kitörésekkel kapcsolatban kedden: elhalasztanak egy túrát, az állattelepeknek pedig melegen ajánlják a járványügyi terv elkészítését. Újabb esetek nincsenek, de zajlik a nyomozás, hogyan kerülhetett Magyarországra 50 év után ismét a veszélyes vírus. A miniszter belengette az állami sertésfelvásárlást is.
Pánik nincs, de a hazai állattenyésztés kétharmada aggódva figyeli a ragadós száj- és körömfájásos esetekkel kapcsolatos fejleményeket. A feszültség a sertéstenyésztőket érinti a leginkább, náluk pár napos késés is a pénztárcára mehet.
Megfigyelési övezeteket jelöltek ki, behozatali tilalmat, szigorított ellenőrzést vezettek be az osztrák hatóságok a szlovákiai és magyarországi ragadós száj- és körömfájásos esetek miatt.
Eddig 1700 szarvasmarhát kell leölni Kisbajcson a ragadós száj- és körömfájásos megbetegedések miatt. A kórokozó nem véletlenül kapta a ragadós melléknevet: rendkívül fertőző, és a hazai nem szárnyas haszonállatok zömére kockázatot jelent. Állattartók tízezrei aggódhatnak állatok százezreiért. A betegség globálisan 28 milliárd dolláros kárt okoz, nem véletlen a szigorú intézkedések sora, és az, hogy az érintett telepet a miniszterelnök is csak kívülről nézhette meg.
A bizonyítványokat pénzfizetés ellenében, ellenőrzés nélkül, a társaik által előadott adatokkal állították ki, okiratonként 10-20 ezer forintért.
A japán állattenyésztők szerint a szarvasmarhák már annyira szenvednek a vérszívóktól, hogy az a szaporodásukra is negatívan hat. Szerencsére filléres megoldással tudtak segíteni a problémán.
Brazília adja a világ marhahúsexportjának egynegyedét, és egyre többet vásárolnának belőle, de ehhez új legelőkre lenne szükség, amelyeket elsősorban az Amazonas körüli esőerdők elpusztításával lehetne megszerezni. Gazdasági haszon kontra környezetvédelem.
Hajdanán napi 30 ezer szarvasmarha is gazdát cserélt a Buenos Aires-i piacon.
A szakmai tanácsok vezetői lemondtak, az elmaradt támogatásokat is megkapták a víziszárnyas termelők, de a strukturális problémák maradtak. Az agrárminiszter szerint ezeket maguknak a gazdáknak kell megoldaniuk.
A vízen lebegő gazdaság az éghajlatváltozás elleni harc jegyében jött létre.
