Azt hihetnénk, hogy az organikus körülmények között tenyésztett állatok húsa környezetbarátabbnak mondható a hagyományosan előállított hústermékeknél, azonban ez sajnos nem igaz – állítják német kutatók, akik a Nature Communications folyóiratban foglalták össze észrevételeiket.

Az Augsburgi Egyetem, a Müncheni Műszaki Egyetem és a Greifswaldi Egyetem szakemberei az élelmiszer-előállításból származó üvegházhatású gázkibocsátást vizsgálták, a földhasználattól kezdve egészen a szállításig. A húskészítményekre, a tejtermékekre és a növényi eredetű élelmiszerekre fókuszáltak, és minden esetben összehasonlították az organikus és a hagyományos termelést.

A tej- és a növényi termékek esetében az eredmények megegyeztek a vártakkal: az organikus módszerek, amelyeknél nem használnak például nitrogénalapú műtrágyát, kevesebb károsanyag-kibocsátással járnak. A húsok esetében azonban más volt a helyzet. Kiderült, hogy amikor az organikus szempontokat is figyelembe vették, akkor az állatállománynak jóval több földre volt szüksége a jóléti normák teljesítéséhez, ráadásul az ilyen módszer kevésbé hatékony, mint a hagyományos. Másképp fogalmazva: az organikus módszerekkel tenyésztett állatokból többet kell tartani, hosszabb ideig kell etetni őket.

A marha- és bárányhús esetében az ökológiai és a hagyományos termelés hasonló éghajlati költségeket eredményezett – állapította meg a tanulmány. A bio csirke valamivel rosszabb volt az éghajlat szempontjából, és a bio sertéshús valamivel jobb, mint a hagyományos társaik.

„Arra számítottunk, hogy az organikus gazdálkodás jobb eredménnyel jár az állati eredetű termékek esetében, de meg kellett állapítanunk, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából valójában nincs sok különbség – mondta el Maximilian Pieper vezető kutató a The Guardiannek, hozzátéve, hogy ezzel együtt bizonyos szempontokból az organikus módszer minden bizonnyal jobb, mint a hagyományos gazdálkodás.

Arla Foods

A kutatók egyébként „környezeti árcédulákat” is tettek a különböző termékekre. Megbecsülték a különféle élelmiszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és kiszámították, hogy az árainak mennyivel kellene emelkedniük ahhoz, hogy fedezni lehessen az éghajlati veszélyhelyzet előidézésével okozott károkat. Számításaik szerint, ha bekalkulálnák (és kifizettetnék) a környezetnek okozott károkat, akkor a húsoknak jóval drágábbnak kellene lenniük, mint a növényi eredetű élelmiszereknek. Az olcsó hús nem ösztönöz jobb ételválasztásra és környezetvédelmi döntések meghozatalára. Azonban ha a „szennyező fizet” elvet alkalmaznák, az ösztönözhetné a növényekben gazdagabb étrendre való áttérést.

Mindez jól hangzik, azonban a gyakorlati megvalósítás messze nem ilyen egyszerű – mutat rá a ZME Science. Az alapvető élelmiszerek, amelyek sok ember számra tartalmaznak húst és tejtermékeket, megfizethetetlenné válnának. Ennek megakadályozása érdekében a kutatók az állami támogatások és a szociális kompenzációs intézkedések alkalmazását javasolják egy extra környezetvédelmi adó alternatívájaként.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.