A koronavírus-járvány idején ugyan máshol keletkezik élelmiszerhulladék, mint korábban, csökkenésről azonban nincs szó. Ráadásul a környezeti kár szempontjából a kidobott élelmiszer ugyanolyan rossz, mint a műanyag, és a hasznosítás kapacitásai is végesek. De mi a megoldás?
Egy kidobásra ítélt narancs példáján keresztül mutatta be, hogyan születhetek újjá a gyümölcsök és a zöldségek.
Több mint négymillió forintnyi összegre büntetné a kínai állampárt törvényjavaslata azokat az influenszereket és vloggereket, akik a mértéktelen evést propagálják.
A magyar családok évente több mint félmillió forintot dobnak a kukába a saját zsebükből – derül ki egy kutatásból. A megvásárolt élelmiszerek mintegy negyedrésze landol a szemetesben, pedig az élelmiszerpazarlás elkerülhető lenne, ha megtanulnánk azok helyes tárolását. Cikkünkben tippeket adunk a spóroláshoz.
A karácsony felér egy valóságos ökológiai katasztrófával: újrahasznosíthatatlan csomagolópapírok tömkelege, felesleges ajándékok és az ünnepi menüt is elszabja a legtöbb család. Cikkünk azonban számos ötlettel szolgál arra, hogyan tehetnénk fenntarthatóbbá az idei ünneplést.
Egy új technológia gondoskodik róla, hogy kevésbé legyen lelkiismeret-furdalásunk, ha megjön a kedvünk a nassoláshoz.
Nemcsak az élelmiszer-pazarlás mértékét csökkenti, de a sörfőzés ökológiai lábnyomát is, ha az árpa helyett kenyérmaradékból készítenek sört.
A háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék 76 százaléka megspórolható lenne.
Egy új applikációval kifőzdék, éttermek és étteremláncok megmaradt és érintetlen ételeit lehet kedvezményes áron megvásárolni, hogy ne kerüljenek a szemétbe.
Az élelmiszer-hulladék összetétele nem változott viszont az előző felmérés óta.
A megvásárolt élelmiszerek közel harmada a szemetesben végzi, ami nemcsak a Földnek, de a pénztárcánknak is árt. A Zhvg jó tanácsai ahhoz, hogy ne penészedjen meg a sajt, ne romoljon ránk a tojás és a paradicsom se rohadjon meg.
Az áruházlánc tavaly majdnem 800 ezer tonna élelmiszert adott el.
Ez csökkentheti az élelmiszerpazarlást is.
Azon kívül, hogy sem a kereskedők, sem a gyártók nem járnak feltétlenül jól azzal, hogy megrohamozták a boltokat az emberek, a mostani pánikvásárlók azzal sem számolnak, hogy a kukában köt ki a mostani zsákmány.
Az EU és Budapest is költségvetést készít; Orbán Viktor olyan zöld akciótervet hirdetett, amelyben régi vállalásokat és uniós kötelezettségeket tett új csomagolásba; már a főpolgármester előtt van a jelentés, mi alapján kért az Állatkert távozó főigazgatója extra húszmilliárd forintot a Biodómra. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe, és a hulladék több mint feléért a háztartások felelősek. Mindez nemcsak gazdaságnak jelent számottevő kiesést, de a klímaváltozást is befolyásolja, hiszen a maradékok megsemmisítése környezetszennyező és költséges, a készétel-adományozás pedig a gyakorlatban komoly nehézségekbe ütközik.
Ez óriási pazarlás, és egyben hatalmas gazdasági és környezetvédelmi probléma – állapítja meg egy ENSZ-jelentés, melyet a párizsi Les Échos ismertet.
Egy brit cég arra hívja fel a figyelmet, hogy sok élelmiszer a szavatossági idő után is még tökéletesen fogyasztható.
Már csak azzal százezreket spórolhatnának a háztartások, ha a hűtőbe raknák az ételeket.
Külföldön mind népszerűbbek a "maradék nélkül" mozgalmak, amelyek célja, hogy akár állatot is, zöldségeket is hulladék nélkül használjanak fel. De miként jutottunk el onnan, hogy egy csirkének a csont kivételével mindenét feldolgozták, addig, hogy sokan ma már csak a mellfilét hajlandóak megenni? Szabó Esztivel, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetőjével a hulladékmentes étkezésről beszélgettünk, miként arról is, mennyi mindenről nem tudjuk, hogy egyébként ehető.
