szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az élelmiszer-hulladék összetétele nem változott viszont az előző felmérés óta.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Nagyon fontos szerepe van az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben a tudatos fogyasztóknak: a hulladékok közé kerülő élelmiszerek jelentős része ugyanis a háztartásokban keletkezik. A téma fontosságára hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján, amit az ENSZ kezdeményezésére idén tartanak meg első alkalommal.

A Nébih legújabb jelentése reményre ad okot, felmérésük szerint ugyanis

4 százalékkal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége az elmúlt három évben.

Magyarországon először 2016-ban készítettek 100 háztartás bevonásával élelmiszerhulladék-felmérést a Nébih Maradék nélkül programjának szakemberei. Az Európai Unió által ajánlott módszertan szerint végzett kutatást 2019 végén megismételték, akkor már 165 háztartással.

Az új adatok alapján egy átlagos magyar állampolgár 65 kilogramm élelmiszert dob a szemetesbe évente, szemben a korábbi, 68 kilogramm/fő/év mennyiséggel.

A 4 százalékos csökkenés azért is jelentős eredmény, mivel az eltelt időszakban a vásárlóerő bővülése megközelítőleg 16 százalékos volt. Igaz, az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben növekedtek.

Nem változott azonban az élelmiszer-hulladék összetétele a felmérés szerint: a keletkező mennyiség fele az elkerülhető kategóriába tartozik, azaz keletkezésük egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne. Leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe.

A háztartási élelmiszer-pazarlást a Nébih a továbbiakban is nyomon követi. Ez idáig Magyarország az egyetlen ország a közép-kelet-európai régióban, ahol készült felmérés e témakörben. A közeljövőben várhatóan más nemzetek is megjelentetik majd az adataikat, 2020-tól ugyanis minden Európai Uniós tagállam számára kötelező az élelmiszer-hulladék mérése.

A Nestlé és a SPAR Magyarország is egy fenntarthatósági kiadvánnyal rukkolt elő, amelyek az élelmiszerpazarlás csökkentése és megelőzése mellett a fenntartható életmódhoz és a csomagolóanyagok mennyiségének a csökkentéséhez ad tanácsokat. A Hogyan legyek környezettudatos vásárló? kiadvány a HUMUSZ Szövetség szakmai támogatásával valósult meg és a HVG magazinok mellékleteként (Fenntarthatósági kiadvány és pszichológia) is elérhető.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Dobos Emese Gazdaság

Évente ötvenezer forintnyi élelmiszert dobunk ki a kukába

Rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe, és a hulladék több mint feléért a háztartások felelősek. Mindez nemcsak gazdaságnak jelent számottevő kiesést, de a klímaváltozást is befolyásolja, hiszen a maradékok megsemmisítése környezetszennyező és költséges, a készétel-adományozás pedig a gyakorlatban komoly nehézségekbe ütközik.