Kedden Párizsban és vidéken is az utcákra vonulnak a nyugdíjasok, akik úgy érzik, a nagy pénzügyi válság óta az állam megfeledkezett róluk. A nyugdíjak értéke lényegében be van fagyasztva. Ezért most azt követelik, hogy a bérek növekedésével egyenes arányban nőjön a nyugdíjak vásárlóereje is. Sok más követelésük is van, mert úgy érzik, Macrontól sem sokat kaptak.
Rabszolgatörvény, bénázás a Brexit körül, év végi bezárások, romló életszínvonal - nem túl szívderítő héten vagyunk túl. De legalább annak örülhetünk, hogy a spanyoloknak jó. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Összehasonlították az életszínvonalat, már Románia is lehagy minket. Így elég távolinak tűnik, hogy beteljesüljön Orbán Viktor álma.
Majdnem minden társadalmi körben csökkent a szegények száma, egyedül a munkanélkülieknél nincs javulás. Az egyenlőtlenségek nőttek, a nagycsalád pedig továbbra is szegénységi kockázatnak számít – erre jutott a KSH, amikor a háztartások életszínvonalát elemezte.
A tekintélyes brit gazdasági hetilap, az Economist 1986 óta publikálja félévenként frissítve a Big Mac-indexet, és közli, mennyibe kerül az ikonikus szendvics a világ különböző tájain. A franciák vitatják a módszertant.
A magyar gazdaság teljesítménye 2017-ben 10%-kal haladta meg a válság előttit, a különböző szektorok azonban eltérő mértékben járultak hozzá a növekedéshez. A fogyasztás először tavaly haladta meg a 2008-as szintet.
Három amerikai közgazdász, aki a National Bureau of Economic Research-nek dolgozik, arra a következtetésre jutott, hogy a nők kevesebb szülésre vállalkoznak, ha nem bíznak a jövőben. Márpedig ez történt az Egyesült Államokban a legutóbbi három válság idején: 1990-ben, 2001-ben, valamint 2007 és 2009 között.
Annak ellenére, hogy az utóbbi években a magyar lakosság növelte megtakarításait, továbbra is nagyon elmaradunk az európai átlagtól. Nézzük a számokat, a részleteket!
Négy éve nem hagyja az MNB erősödni a forintot, a kormány bombát dobott a gazdák közé, és kiderült, mennyire zsenije a spórolásnak néhány képviselő. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nehezen tért magához a magyar gazdaság a válság után, és még mindig van, amiben rosszabbul állunk, mint tíz évvel ezelőtt. Megvizsgáltuk a számokat, 2008-ban vagy 2018-ban éltünk-e jobban.
Lemondott Mihai Tudose miniszterelnök, aki korábban gazdasági miniszter volt. Bukását a politika okozta, nem a gazdaság. A kormányzó szociáldemokrata párt vezére már korábban megvonta tőle bizalmát. Liviu Dragnea maga nem lehet miniszterelnök, mert választási csalás miatt jogerősen elítélték.
Most Orbán Viktor dobta be, hogy 2030-ra lehagyjuk Ausztriát. Mi pedig utánaszámoltunk, hogy ehhez milyen meredek fejlődési utat kellene bejárnunk.
Amíg mi csak sóvárogtunk Ausztria után, a szlovákok léptek is abba az irányba, újabban pedig már a románok is elkezdtek felzárkózni ránk.
A rendszerváltó államok polgárai elégedettebbek az életükkel, mint 2010-ben vagy 2006-ban, és biztatóbbnak ítélik meg a fiatalabb korosztály jövőjét is – szűri le grandiózus felmérése fő tanulságát az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). De hogy állnak boldogság ügyében a közismerten pesszimista magyarok?
Mennyit érne ma 200 pengő, ami a múlt század 30-as éveiben a budapesti férfiak átlagos havi jövedelmének felelt meg?
Sokkoló a magyarok vélemény saját nyugdíjas éveikről: 78 százalék a jelenleginél rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít az aktív évek után. Egyre több, tízből hét ember pedig úgy gondolja, hogy nyugdíjas korában is dolgozik majd.
Nyakukba vennék a világot a fiatalok. Célállomásaikat listázták.
