Magyarországon az egy főre jutó tényleges fogyasztás (AIC) mindössze 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak, ez ráadásul rosszabb az előző években mértnél – derül ki az Eurostat összesítéséből. Az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, ott 54 százalékos az a mutató, míg Horvátországban szintén 62 százalék. Figyelemre méltó, hogy amíg Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt.

Az unióban a leggazdagabbak a luxemburgi polgárok, az ő életszínvonaluk az EU-átlag 132 százaléka. A nagyhercegséget Németország követi (122 százalék), a harmadik pedig Ausztria, 117 százalékkal. Az első ötbe még a dánok és a britek kerültek be, ott a jóléti mutató az uniós átlag 114 százalékán áll. Magyarul: ahhoz, hogy Orbán Viktor legújabb álma megvalósuljon, és 2030-ra Magyarország az EU 5 legjobb állama közé kerüljön, csaknem dupláznia kellene a gazdaságnak.

Nem sokkal jobb a kép akkor sem, ha az egy főre jutó, a vásárlóerővel korrigált (PPS) nemzeti összterméket – vagyis a fejlettség leggyakoribb mutatóját – nézzük. Ezen a listán Magyarország – az uniós átlag 68 százalékával – hátulról a hatodik. A legszegényebb ezúttal is Bulgária, a dél-európai országban a fejlettség még az EU-átlag felét sem éri el (49 százalék). A leggazdagabb Luxemburgban viszont a 253 százaléka, míg a második helyre újból felkúszott íreknél 181 százalék. Ha ezen a listán akarnánk bekerülni a legjobb öt közé, megint csak duplázni kellene, a dánok, az osztrákok és a hollandok esetében is 127-128 százaléka az uniós átlagnak az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP.