Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Azért ezt a terméket választották a vásárlóerő mérésére, mert a világ 120 országában működnek McDonald’s éttermek, tehát globális összehasonlításról van szó. A legutóbb publikált adat szerint az USA-ban 5,51 dollár egy Big Mac szendvics, az eurózónában az átlagár 4,04 euró. Az Economist olyan alapon számolt, hogy egy euró 1,36 dollárt ért. De a valós friss árfolyamok, amelyek naponta változnak, mást jeleznek. Végül is, az Economist módszertanát vitató párizsi Le Monde arra a következtetésre jutott, hogy valójában a valuták túl- vagy alulértékelésén múlik a Big Mac-index.
A Le Monde szerint jelenleg a dollár túlértékelt. Tehát szerintük reális árfolyamon számolva az USA-ban drágább a Big Mac, 4,7 euró, mint Európában, ahol csak 4,40 euró. Mindebből a francia lapnak nyilatkozó gazdasági szakértő, Karine Daniel több következtetést is levon. Először is azt, hogy a Big Mac ármeghatározási szempontjai nagyon összetettek, és az adott ország szokásaihoz is igazodnak. Tehát nem igazán tekinthető globális mutatónak a szendvics ára. Karine Daniel szerint egy nem konkrét helyhez köthető szolgáltatás ára lehetne a valóban hiteles globális életszínvonal-mutató. Például az, mennyibe kerül egy hajvágás.
De a tényleges életszínvonal, a vásárlóerő megismerésére már vannak más bejáratott mutatók is. Például az UBS svájci bank már régóta vizsgálja, hogy egy országban hány órát vagy percet kell dolgozni egy Big Mac-ért, egy hajvágásért vagy a nőknek egy új frizuráért. Sőt, ebbe a kalkulációba már az okostelefonok árát is beveszik. A módszert a világ fejlett, 36 piacgazdaságát tömörítő OECD is gyakorlatilag alkalmazza.
Akkor most van értelme a Big Mac-indexnek?
Van, persze hogy van, sokat elárul egy ország lakosainak a vásárlóerejéről, de csak egy jelzőszám a sok közül és nem magyaráz meg mindent a tényleges fejlettségi szintről, a bérek és az életszínvonal alakulásáról.
