szerző:
Sztojcsev Iván

Nehezen tért magához a magyar gazdaság a válság után, és még mindig van, amiben rosszabbul állunk, mint tíz évvel ezelőtt. Megvizsgáltuk a számokat, 2008-ban vagy 2018-ban éltünk-e jobban.

Tündérmese
2010-ben a válság közepén lépett hivatalba a második Orbán-kormány, amely az azóta beindult fellendülésnek köszönhetően ma már sikerekről beszél, sőt, Matolcsy György Tündérmesét emlegetett. Cikksorozatunkban bemutatjuk, mennyiben járult hozzá a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikája az elmúlt nyolc évben ehhez az eredményhez, mi van a dicshimnuszok mögött, és mire kell számítanunk a gazdaságban, ha a következő négy évben is Orbán Viktor marad a kormány élén.
Friss cikkek a témában

Meglepő eredményt hozott, amikor a heti gazdasági összefoglalónkban, nem reprezentatív felmérésünkben megkérdeztük az olvasókat, hogy jobban élnek-e, mint 2008-ban. Azt sejtettük, hogy vannak, akik most rosszabbnak érzik a helyzetüket, mint a tíz évvel ezelőttit, de az így is látványos, hogy a több ezer válaszoló alig negyede mondta azt: annak ellenére él jobban most, mint 2008-ban, hogy el sem költözött az országból. Megpróbáltuk a számszerűsíthető adatokat megnézni, mit mondanak az elmúlt tíz év változásairól.

Ön jobban vagy rosszabbul él, mint 2008-ban?

Amikor a KSH kiadta a legfrissebb kereseti mutatókat, Varga Mihály büszkén beszélt arról, hogy egy hónap híján öt éve folyamatosan emelkednek a fizetések. Azt már nem tette hozzá, hogy a bérek alakulásáról szóló tanulmány szerint a reálbérek szintje 2016-ban 8 százalékkal kisebb, mint 2008-ban.

Tény azonban, hogy most már többeknek van munkája: tíz éve a KSH szerint még csak 3,8 millió magyar dolgozott, 2017 utolsó három hónapjára pedig ez a szám 600 ezerrel nőtt. A növekedés azért kevésbé tűnik nagynak, ha hozzátesszük, hogy most már a 178 ezer közmunkást is a foglalkoztatottak közé számolják. Pedig kevesebb cég van, ahol el lehet helyezkedni. 2008-ban még 701 ezer működő vállalkozást találtak a statisztikusok, ehhez képest a legutóbbi, 2015-ös adat még mindig csak 668 ezerről szólt.

Közmunkások Battonyán
©

A 2000-es évtized szinte minden évében az összes keresetük nagyjából 70 százalékát a munkából szerezték a magyarok, a társadalmi jövedelem (vagyis például a nyugdíjak és a segélyek) 27-29 százalékot tett ki. Mivel majdnem kétszázezer ember segély helyett most már közmunkabért kap, logikusan várhatnánk, hogy egyre nagyobb legyen a munkajövedelem aránya, de nem: a mostani arányok gyakorlatilag tizedszázalékra ugyanolyanok, mint a tíz évvel ezelőttiek.

Alig él jobban a "középső" magyar

Nem mindegy, hogy a megszerzett jövedelmek miként oszlanak el. Az ország legszegényebb tíz százaléka például fejenként alig több mint 20 ezer forintból próbált kijönni tíz éve (a KSH ezeket az adatokat csak 2010-ig visszamenőleg közli, így a Tárki 2007-2009 közötti felméréséhez lehet viszonyítani), míg most 28 ezer forintjuk van havonta. A "középső magyar", az ország 5-6. "leggazdagabb" tizede egy évtizeddel ezelőtt mintegy 60-70 ezer forintból élt meg, míg most ugyanez a szám 82-94 ezer forint. Az árak eközben 25 százalékkal nőttek.

Az elszegényedés így is sokakat fenyeget, de az vitathatatlan, hogy javul a helyzet. Tíz évvel ezelőtt a magyarok 37 százaléka számított nélkülözőnek, majd ez az adat még tovább romlott. A mélypontot 2012-ben érte el az ország, azóta jókora javulást láthattunk. Igaz, még így is a lakosság több mint negyedét fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség. A teljes igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a módszertan időközben megváltozott, emiatt is kieshettek sokan a súlyosan nélkülözőnek számítók köréből, de hiba lenne az egész változást az új számítási módszernek betudni.

©

Az nem változott, hogy a legnagyobb szegénységi kockázat a munkanélküliség, vagy az, ha valaki egyedülálló szülő. A gyerekek helyzete sem sokat javult: az Eurostat szerint nagyjából 5 százalékponttal csökkent a gyerekszegénység, de még így is 33,6 százalékos.

Kevesebbet eszünk, mint a válság előtt

Egy kicsit már többet lehet fogyasztani is, mint tíz éve, de nehéz volt visszatérni erre a szintre. Az egy főre jutó fogyasztás 2014-ben lett újra ugyanolyan magas, mint 2008-ban, ahhoz pedig, hogy a korábbi 2006-os csúcspontot sikerüljön túlszárnyalni, egészen 2016-ig kellett várni.

Hiába van több pénz, még mindig kevesebbet tudunk enni, mint 2008-ban. Pedig már akkor is romlott a helyzet a néhány évvel korábbihoz képest, de 13,3 ezer kilojoule-nyi napi tápanyagot megevett az átlagos magyar – ez majdnem 3200 kalória. Utána évekig folyamatosan romlott a helyzet, és bár a mélyponton már túlvagyunk, a legutóbbi, 2015-ös adat (13,09 ezer) sem éri el a 2008-as számot.

Iskolai menza
©

Ami az étkezés részleteit illeti: húsfélékből 2,4 kilóval, tejtermékből 7 kilóval jutott több egy átlagos magyarnak 2015-ben, mint hét évvel korábban. Vagyis itt növekedés volt. A liszt, a rizs, a krumpli és a cukor fogyasztása viszont évi 2-5 kilóval visszaesett, de sokan leszoktak a tojásról is, csaknem 40 darabbal kevesebbet esznek egy év alatt – és ebben még benne sincs az elmúlt hónapok óriási drágulásának hatása.

Egyre több nyugdíjas szegényedik el

A kormány szívesen büszkélkedik azzal, hogy miután 2009-ben megszűnt a 13. havi nyugdíj, most már újra nő a nyugdíjak reálértéke, tavaly először pedig járt nyugdíjprémium. A Policy Agenda úgy számol, hogy 2008 óta 33 százalékos volt a nyugdíjemelés, a nyugdíjak reálértéke pedig 20 százalékkal nőtt. Ez valóban nem kevés, bár árnyalja a képet, hogy ez a környező országok közül csak a cseh és a horvát emelésnél volt nagyobb.

De a nyugdíjasok helyzete furcsán változott: hiába jut nekik több pénz, mégis nehezebb megélniük – derül ki egy friss KSH-kiadványból. Hiába nőtt az inflációnál is jobban, 73-ról 105 ezer forintra az átlagos havi nettó jövedelmük, 2006-ban a 65 évnél idősebbek 6,1 százaléka számított szegénynek, 2015-ben pedig már 6,8 százalék. A 70 év fölöttieknek szinte minden alapvető élelmiszerre kétszer annyit kell költeniük, mint tíz éve, és a lakásfenntartásra szánt pénz is majdnem megduplázódott.

Az alkoholon és a kultúrán spórolunk

Az is jól látszik, hogy a válság hatására sokan az alkoholon kezdtek el elsőként spórolni. A sör- és a borfogyasztás már 2007-ről 2008-ra is óriásit zuhant, majd 2009-re szintén hatalmasat esett mindkét szám. Sörből még most is évi 5 literrel kevesebbet iszunk, mint tíz éve, a borfogyasztás pedig csak 2015-re érte el a válság eleji mértéket. Igaz, az egyáltalán nem biztos, hogy miközben kevesebbet költenek erre a magyarok, kevesebbet is isznak: az időközben legalizált házi pálinkafőzés hatásait még csak megbecsülni sem lehet.

©

Az alkohol mellett a kultúrán próbálták sokan megfogni a kiadásaikat. A múzeumlátogatások száma például csak 2016-ra tért vissza ugyanarra a szintre, ahol 2008-ban volt, pedig már akkor is kevesebben költöttek erre, mint egy évvel korábban. A könyvkiadás azóta sem heverte ki a sokkot, a tíz évvel ezelőtti 42,5 millió kiadott példány után a szám majdnem megfeleződött, és már az kisebb meglepetés volt, hogy 2016-ra legalább 30 millió fölé visszakúszott. Moziba 2015-ben mentek el először többen, mint a válság elején, a színház viszont divatba jött. Kivétel nélkül minden évben nő a nézők száma, a 2016-os adat a legmagasabb 1960 óta, amikor a KSH elkezdte mérni.

A kormány szívesen emlegeti, hogy egyre több új lakás épül, de még mindig nem tartunk ott, ahol 2008-ban járt a magyar ingatlanpiac. Akkor egy év alatt 36 ezer új lakást építettek – a 2017-es éves adatok még nem jöttek ki, de az év első háromnegyede alapján úgy lehet becsülni, hogy 15 ezer környéki lehet a végső szám. Nem nehéz azzal dicsekedni, hogy a pár évvel korábbihoz képest nagy a javulás: a 2013-asnál rosszabb adatot például az első világháború óta nem mértek.

Számokban tehát itt tartunk 10 évvel a 2008-ban kitört válság után.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Nem segít, de megaláz: hárman fagytak meg az utcán a hajléktalanüldőzés kezdete óta

Nem segít, de megaláz: hárman fagytak meg az utcán a hajléktalanüldőzés kezdete óta

Mi a hatékony munka titka? Mutatunk 6 segítő tippet!

Mi a hatékony munka titka? Mutatunk 6 segítő tippet!

Az új cseh külügyminiszternek nagyon nem tetszik Orbán rendszere

Az új cseh külügyminiszternek nagyon nem tetszik Orbán rendszere

Ez csak az lehet, rendszerellenes provokáció

Ez csak az lehet, rendszerellenes provokáció

A volt grúz elnök unatkozik, és sokallja a 400 eurós amszterdami rezsit

A volt grúz elnök unatkozik, és sokallja a 400 eurós amszterdami rezsit

Az olaszok dacolnak Brüsszellel, egyenesen "gyönyörűnek" tartják aggályos költségvetési tervezetüket

Az olaszok dacolnak Brüsszellel, egyenesen "gyönyörűnek" tartják aggályos költségvetési tervezetüket