A mindennapok részévé vált maszkviselésnek egy érdekes következményére hívták fel a figyelmet brit kutatók: az arc alsó felének eltakarása megakadályozza, hogy mások észrevegyék érzelmeinket, és megértsenek bizonyos kommunikációs jeleket.
Szó nincs arany boltívről vagy kis pipáról a sportcipőn: Orbán Viktor szombaton bemutatott logója ugyan a Facebook-mindennapok részévé fog válni, de egyelőre nem több, mint a pártpolitikán túlmutató elnöki arculat legújabb eleme. Az viszont lehet, hogy a kampányban is fogunk vele találkozni.
Az új jogszabályt II. Erzsébet királynő jelenti be kedden.
Az arckifejezés és az érzelmek közötti kapcsolat nem mindig olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.
Törekszünk a jóra, és szeretnénk önmagunkat jónak megélni. Sokaknak sikerül békésen elválniuk, de ezúttal nem róluk lesz szó, hanem azokról, akiket rövidebb-hosszabb időre úgy elsodornak az érzelmeik, hogy az számukra is meglepő gondolatokra és tettekre készteti őket.
A koronavírus-járvány, valamint az ezzel járó gazdasági, társadalmi és egészségügyi változások nagy mértékben hatnak az emberek hétköznapjai hangulatára. Hogy kit mennyire tudnak befolyásolni ezek a tényezők, azt szeretnék kideríteni magyar kutatók egy alkalmazás segítségével.
Tudatosítani, kibeszélni, gyakorlatokkal kezelni vagy előidézni. Így érdemes megélni az érzelmeket egy új könyv szerint, amely elsősorban gyerekeknek segít eligazodni az emóciók sokszor zavaros, kusza, félelmetes világában.
Egyszerűbb és nehezebb, mint gondolná.
A hollók képesek átvenni egymás érzelmeit, egy viselkedéskutatókból és neurológusokból álló kutatócsoport szerint a vizsgált szelíd madarak pesszimistábban cselekedtek, ha korábban egy frusztrált fajtársukat figyelték.
A fogyókúrázók többsége hamar szembesül azzal, hogy bár a súlycsökkenés negatív energiamérleg következménye, a siker mégsem ennek az egyszerű matematikai képletnek a megértésén múlik. Az ételekhez és az evéshez fűződő érzelmeink a legmeghatározóbbak.
Hihetetlenül széles az érzelmek palettája, és egyénenként változó, ki, hogyan éli meg az érzelmeket. Noha létezésünk alapélményei, nehéz megfogni őket.
Öt hónaposan a csecsemő már meg tudja különböztetni a szomorúság és a boldogság arckifejezéseit. Hároméves kor körül képessé válik mások érzelmi állapotát értelmezni, felismerni és megnevezni. A bonyolultabb érzelmeket azonban majd csak kisiskoláskorban fogja azonosítani és kifejezni.
A harag az a méreg, amit te iszol meg, és azt reméled, hogy a másik fog meghalni tőle. Érzelmeink gyakran elragadnak bennünket, pedig a legtöbb helyzetben jó lenne inkább hideg fejjel döntéseket hoznunk – a munkahelyi konfliktusok kiemelt helyen szerepelnek ezen a listán.
Az érzelmek legszélesebb skáláját valószínűleg a szerelmünkkel éljük meg. Gyermeki, testvéri, szülői, baráti, szerelmi érzelmek időnként egymásba gabalyodva törnek felszínre – vagy munkálkodnak észrevétlenül.
Bár sokáig nem így gondoltuk, ma már tudjuk, hogy az érzelmek jelentős hatást gyakorolnak a gondolkodásra, a döntéshozatalra és a viselkedésre is. Ebből következik, hogy az a mód, ahogyan az érzelmeinket kezeljük, meghatározó lehet egészségi állapotunk szempontjából is.
Az e technikával élők máshogy reagálnak a negatív érzelmekre.
Hogyan alakíthatunk ki olyan viselkedésmintákat, amelyekkel a legfájdalmasabb érzések az önismeret, az erő és a kreativitás forrásává válnak?
Óriási a különbség, ahogy férfiak és nők az érzelmeikről kommunikálnak. Hogyan hozzuk közös nevezőre?
A kutyák képesek felismerni az ember hangjában, testszagában, vagy testtartásában megbúvó érzelmi jeleket, leolvasni az arckifejezéseket, meg tudják különböztetni a pozitív és negatív attitűdöt is, derül ki egy amerikai kutatásból.
Miközben kutatások szerint a márkázás új korszakába, az „élménymárka” korába léptünk, egy Gartner-előrejelzés szerint 2020-ra a márkák és a fogyasztók közötti interakció a digitális térben fog megtörténni. De vajon felépíthető-e emocionális márkaélmény emberi kapcsolatok nélkül?
