Öt hónaposan a csecsemő már meg tudja különböztetni a szomorúság és a boldogság arckifejezéseit. Hároméves kor körül képessé válik mások érzelmi állapotát értelmezni, felismerni és megnevezni. A bonyolultabb érzelmeket azonban majd csak kisiskoláskorban fogja azonosítani és kifejezni.
Az érzelmek kifejezésének, megértésének és szabályozásának képessége egyrészt velünk született, másrészt tanult összetevőkből áll. Az érzelmek örökölt, genetikusan meghatározott voltát bizonyítja, hogy a gyermek már az első hetekben reflexszerűen mosolyog (ezt „gázmosolynak” is nevezik).
A tízhetes csecsemő is széthúzza az ajkát, ha boldog felnőttet lát, és ajakbiggyesztéssel reagál a szomorú arckifejezésre. A valódi, szociális mosoly két-három hónapos kortól jelenik meg (még a nem látó kisgyermekeknél is). Ez nem más, mint felhívás kommunikációra, ami a szülőben azt az érzést aktiválja, hogy a gyermeke felismerte őt, és fontos neki.
Az érzelmi állapotok kifejezése a gyermek veleszületett nonverbális jelzéseinek a szülők általi visszatükrözésében, megerősítésében gyökerezik. A szülő visszajelzései arra késztetik a gyermeket, hogy a hallott hangokat, a látott gesztusokat, valamint az érzések kifejezését átvegye és utánozza. A sírás az első jelzőhang, amivel a gyermek az érzéseit, az igényeit fejezi ki, ami által megtanulja, ha hangokat ad ki, a környezete reagál.
A veleszületett elsődleges érzelmek – az öröm, a szomorúság, a düh, az undor, a meglepődés és a félelem – mellett kialakulnak a másodlagos, az énre vonatkoztatott érzelmek, amelyek a másokhoz viszonyulásban jelennek meg. A második életév második felében mutatkozik az irigység, két és fél éves kortól hároméves korig pedig a büszkeség, a szégyen és a bűntudat.
Visszatükrözések
Az érzelmi intelligencia kialakulása elsősorban a megfelelő érzelmi visszajelzések függvénye. A csecsemő kezdetben nem tudatosítja saját érzelmi állapotait – az segíti őt érzéseinek azonosításában és szabályozásában, ahogyan az anyja visszatükrözi ezeket. Ha az anya rá tud hangolódni a kisbabájára, és helyesen értelmezi annak megnyilvánulásait, megteremti a gyermek érzelmi öntudatra ébredésének és az önkontroll kialakulásának alapjait.
Érdekli, hogyan alakulnak ki életkoronként az egyes érzelmek? Olvassa tovább Kádár Annamária gyermekpszichológus írását a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, mely érzelmeinkkel, az érzelmi intelligenciával foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk a Pszichológia Plusz párkapcsolati különszámmal. Aktuális számunkat meg is rendelheti.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart egy, az ötvenes évek Amerikájában játszódó romantikus film, a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
