Az érzelmi intelligencia (EI) és az egészség közötti kapcsolatra az utóbbi évtizedben nagyon sok pszichológiai kutatás rámutatott, amelyeket különböző országokban végeztek. A legtöbbször egyetemistákat vizsgáltak, de az izraeli védelmi erőknél szolgáló férfiak, autoimmun betegek, szívinfarktusban vagy rákban szenvedő személyek körében is készítettek felméréseket.

Ezeknek a vizsgálatoknak az alapját azok az orvostudományi kutatások képezték, amelyek rámutattak, hogy az érzelmek átélésében szerepet játszó agyi központok hatást gyakorolhatnak az immunrendszer működésére. A krónikus stressz például csökkenti az immunrendszer működésének hatékonyságát, ami komoly szerepet játszhat a betegségek tüneteinek felerősödésében.

Mi az összefüggés oka?

Annak hátterében, hogy miért egészségesebbek az érzelmileg intelligens személyek, több okot is feltételezhetünk. Ilyen, hogy nagyobb mértékű öngondoskodás jellemzi őket, hatékonyabb az önszabályozásuk, illetve kevés egészségtelen szokásuk van.

Öngondoskodás és önszabályozás

Shutterstock

Úgy tűnik, az érzelmeit hatékonyan kifejezni, felismerni, megérteni és szabályozni képes emberek több időt szánnak a pihenésre és a testedzésre. Az olyan káros szokások, mint a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás nem jellemző rájuk – feltehetőleg azért, mert nincs szükségük ezek hangulatjavító és szorongásoldó hatásaira.

Önkárosító serdülők

Ezeknek az egészségre káros magatartásformáknak az összefüggései az EI-val egyébként már nagyon korán megmutatkoznak. Dennis Trinidad amerikai pszichológus több kutatásban is foglalkozott az érzelmi intelligencia, valamint a serdülők dohányzási és alkoholfogyasztási szokásainak összefüggéseivel.

Kortársnyomás

Shutterstock

Egy 2002-es vizsgálatban dél-kaliforniai középiskolások érzelmi intelligenciájának és dohányzási-alkoholfogyasztási szokásainak összefüggéseit elemezték. Azt találták, hogy a magas érzelmi intelligenciájú serdülők nagyobb mértékben képesek ellenállni a dohányzásnak és alkoholfogyasztásnak. Feltehetőleg azért, mert ügyesebben olvasnak mások érzéseiben, képesek ellenállni a kortársnyomásnak, és hatékonyabban tudják szabályozni az érzelmeiket, mint alacsonyabb érzelmi intelligenciájú társaik.

Megküzdési stratégiák

A fejlett érzelmi intelligencia nem egyenlő azzal, hogy kizárólag pozitív érzelmeket élünk át, a negatív érzelmekre nyitottság, azok tudatos átélése és hatékony kontrollálása éppúgy idetartozik.

A magas érzelmi kvócienssel (EQ) jellemezhető személy a nehézségekben inkább kihívást keres, és nem fenyegetésként értelmezi azokat, valamint ezekben a helyzetekben hatékony megküzdési stratégiákhoz folyamodik (például segítséget kér, vagy beszél az érzéseiről). Ezek helyett nem a magányt, a visszahúzódást és a problémákon való folyamatos rágódást választja.

Beszélni az érzésekről

Shutterstock

Az érzelmi intelligenciához tartozó képességek a célok hatékony kitűzését és megvalósítását is befolyásolhatják. Ha tisztában vagyunk céljaink érzelmi fontosságával, akkor könnyebben döntünk egymással versengő céljaink között.

Stresszes nővérek

A magasabb EQ egészségre gyakorolt pozitív hatása sokszor a nehézségekkel találkozás kapcsán mutatkozik meg. Az érzelmileg magasabb intelligenciájú személyek a nehezített körülmények között is képesek megőrizni testi-lelki egészségi állapotukat, és kisebb valószínűséggel mutatják a mentális betegségek tüneteit (például depressziót, reménytelenségérzést vagy öngyilkossági gondolatokat).

Jó példa erre az a kórházi nővérek körében végzett kutatás, amelyet Augusto Landa spanyol pszichológus és munkatársai 2008-ban végeztek. Az ápolási munka közismerten nagyfokú stresszel jár, ami főleg a túlterheltségből, valamint az éjszakai és nappali műszakok váltakozásából származik. A kutatás eredményei szerint a magasabb érzelemszabályozási képességű  nővérek jobb egészségi állapotról számoltak be, magasabb vitalitásszintet mértek náluk, ezen kívül boldogabbaknak és kiegyensúlyozottabbaknak vallották magukat, és aktívabb társasági életet éltek, mint kevésbé intelligens kollégáik. Az érzelmi intelligencia tehát „védőfaktorként” képes működni a stresszel szemben.

Nagy Henriett pszichológus, egyetemi adjunktus cikke a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban jelent meg, mely érzelmeinkkel, az érzelmi intelligenciával foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk a Pszichológia Plusz párkapcsolati különszámmal. Aktuális számunkat meg is rendelheti.