Gondoljunk egy döntési helyzetre: jó állásajánlatot kapunk. Ha épp nincs munkánk, akkor örömmel elfogadjuk – döntünk jó és rossz lehetőség között, amiből egyértelműen a jót választjuk. De mi történik, ha éppen van munkánk, amit szeretünk? Ha két jó közül kell döntenünk, akkor az objektív tények kevésnek bizonyulnak, és szükségünk van az érzelmeink nyújtotta többletinformációra.

Milyen érzéseket vált ki belőlünk az új munka? Mit érzünk, ha összevetjük a lehetőséget a mostani helyzetünkkel? Ezek az érzelmi válaszok segítenek jó döntést hozni. Az érzelmek életünk minden területét behálózzák, kezdve önmagunk megismerésétől, a baráti és párkapcsolaton át egészen a munka világáig.

Mi az érzelem?

Az érzelmek viszonyulást fejeznek ki a külvilághoz, mint a példabeli új álláshoz. Ha pozitívak az érzéseink, akkor megpróbálunk benne maradni a helyzetben, ha pedig negatívak, akkor mihamarabb megpróbálunk véget vetni a kellemetlen helyzetnek. Ha úgy képzelem, hogy az új helyen jó dolgom lesz, mert megbecsülnek majd, és fejlődhetek, akkor elfogadom az új állást. Ha több az aggodalmam és a félelmem, akkor maradok a régi munkahelyemen.

Ebben a helyzetben senki sem tud igazán tanácsot adni, mert az érzelmek szubjektívek. Ugyanabban a helyzetben mindenki – attól függően, hogy kinek milyen a személyisége, mennyi idős, milyen tapasztalatai vannak, férfi-e vagy nő – egészen más érzelmeket élhet át.

Baráti beszélgetés közben az egyik résztvevő lelkes lehet, a másik szomorú, a harmadik unatkozik, a negyedik boldog ugyan, de azért, mert valahol egészen máshol jár az esze. Akárhogy is, az érzelmi állapotunk meghatározza a gondolkodásunkat és a viselkedésünket: a szomorú és unatkozó barátok kevésbé lesznek érdeklődők, míg lelkes társuk valószínűleg dominálni fogja a beszélgetést.

Egyszerű és bonyolult érzelmek

Ahogy az érzelmek jönnek-mennek az életünkben, és akár percről percre is változnak, nem mindig könnyű megmondani, pontosan mit is érzünk. Legtöbbször fel sem tesszük ezt a kérdést magunknak, és ha mégis, akkor egyszerű válaszokkal elintézzük: örülök, szomorú vagyok, félek. Ha mások megkérdezik tőlünk, hogy vagyunk, arra is leggyakrabban ilyen szűk érzelmi spektrumon válaszolunk: jól, vagy nem jól.

Érdekli, mit tudunk az érzelmekről, és hogyan tudjuk ezt a tudást a hasznunkra fordítani? Olvassa tovább Séllei Beatrix pszichológus, egyetemi adjunktus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, mely érzelmeinkkel, az érzelmi intelligenciával foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, 20 % kedvezményt kap vagy ajándékba kapja a Most élj! című könyvet. Aktuális számunkat meg is rendelheti.