Hogyan alakíthatunk ki olyan viselkedésmintákat, amelyekkel a legfájdalmasabb érzések az önismeret, az erő és a kreativitás forrásává válnak?
„A negatív érzelmek teljesen természetesek. A pozitív hozzáálláshoz való görcsös ragaszkodás mindössze azt jelzi, hogy a kultúránk ‒ csakúgy, ahogy az izgága gyerekeket vagy az átmeneti hangulatváltozással küzdőket ‒ ’túlmedikalizálja’ az érzelmek természetes ingadozásait” ‒ állítja Susan David, a Harvard Medical School pszichológusa, az érzelmi élet kutatásának elismert szakértője, Érzelmi rugalmasság ‒ Hogyan lépjünk túl a gondokon, fogadjuk el a változást és éljünk teljes életet? című, magyarul nemrég megjelent könyvében.
Reakcióink az érzelmekre
Érzelmeink ‒ a félelem, öröm, derű ‒ a test azonnali reakciói a külvilágból érkező ingerekre. Ez a neurokémiai rendszer azért fejlődött ki, hogy irányt mutasson. Ám nem mindig könnyű hallgatni az érzelmeinkre és testi reakcióinkra: sokszor segítenek átlátni egy helyzetet, máskor azonban régi belső történeteket kavarnak fel, ami torzítja a jelen helyzet észlelését.
Ezért aztán sokan nem bíznak a saját érzelmeikben, és inkább robotpilóta üzemmódban élnek, tudatosság nélkül reagálnak a helyzetekre. Mások tudatosan igyekeznek megzabolázni vagy elfojtani érzelmeiket. És olyanok is vannak, akik szerint az érzelmeik, főként a harag, a szégyen vagy az aggodalom csak akadályozzák őket.
Ám a gyerekkorunkból, egy korábbi kapcsolatból hozott berögzült reakcióink ‒ amelyek akkor talán hasznosnak bizonyultak, ma már viszont csak akadályoznak minket ‒ megváltoztathatók. Megtanulhatjuk felismerni és elfogadni az érzelmeinket, és ha megbékélünk velük, növeljük az érzelmi rugalmasságunkat.
Mi az érzelmi rugalmasság?
„Az új érzelmi intelligenciaként” is emlegetett érzelmi rugalmasság a gondolatok és érzelmek különböző helyzetekben való optimális alkalmazkodását segítő képesség. Nem a gondolataink irányítását és a pozitív gondolkodást jelenti, hanem tudatosabb életet, vagyis azt, hogy mi magunk döntjük el, hogyan reagálunk érzelmi figyelmeztetőrendszerünk jelzéseire.
Az emocionális alkalmazkodásnak köszönhetően számos nehézség kezelhető: a szorongás, a depresszió, a negatív énkép, a nehéz helyzetek átvészelése. Az érzelmileg agilis emberek dinamikusak, nagy a stressztűrő képességük, és rugalmasan kezelik a helyzeteket, ami mai, gyorsan változó világunkban kifejezetten fontos. Tudják, hogy az életben vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, de mindig hűek maradnak az értékeikhez, és kitartanak hosszú távú céljaik mellett. Mint minden ember, ők is éreznek szomorúságot, haragot, de a negatív érzelmekre kíváncsisággal, elfogadással tekintenek.
Az érzelmi rugalmassághoz vezető út
Mi is megtapasztalhatjuk, mi történik, ha ahelyett, hogy elkerülnénk őket, szembenézünk a megterhelő érzelmekkel, hiszen legtöbbször az érdekeinket szolgálják.
1. Szembenézés
A szembenézés azt jelenti, hogy önként, kíváncsian és együtt érzően szembenézünk saját gondolatainkkal, érzéseinkkel és viselkedésünkkel. Egy részük az adott helyzetnek szól, de egy másik részük múltbéli történeteinkben gyökerezik. Bárhogy is, ezek az érzések és gondolatok mind személyiségünk részei. Megtanulhatjuk, hogyan kezeljük őket, és hogyan lépjünk tovább.
2. Hátralépés
Miután szembenéztünk a gondolatainkkal és az érzéseinkkel, lépjünk hátra és vizsgáljuk meg őket ítéletektől mentesen. Így azonosíthatjuk az érzelmeinket, és kidolgozhatunk a korábbiaknál megfelelőbb reakciókat. Az eltávolodás teszi lehetővé, hogy ne zsigeri válaszokat adjunk a helyzetekre.
3. Saját utunk megtalálása
Kik is vagyunk valójában? Milyen értékeket tartunk fontosnak, és melyek a legfontosabb céljaink? Amikor már kellő távolságból tudjuk szemlélni a gondolatainkat és érzéseinket, a legfontosabb értékeink és céljaink szolgálatába állíthatjuk őket.
4. Továbblépés
A legújabb kutatások szerint nem óriási átalakulás, hanem apró, értékrendünknek megfelelő lépésekkel érhetünk el hatalmas változást. Változtassunk a napi rutinunkon, majd gyakoroljunk a változtatást minden nap. Egész életünk során tartsuk fenn a kihívások és növekedés iránti vágyat.
Tanács Eszter
Susan David könyvéről itt talál infókat.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, mely valódi vágyainkkal, legbensőbb motivációinkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, páros belépőt nyerhet a budapesti Frida Kahlo-kiállításra. Aktuális számunkat meg is rendelheti.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
