Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitív Tudományi Tanszékének új kutatása többek között arra keresi a választ, hogy mitől függ, hogy valaki könnyebben kezeli a stresszel telített, sok esetben negatív érzelmekkel járó időszakot, míg valaki inkább nehezebben veszi ezeket az akadályokat, illetve, hogyan változnak érzelmeink és hogyan próbálunk viszonyulni hozzájuk a járvány időszaka alatt.
A kutatók célja, hogy a koronavírus hazai megjelenése utáni időszakban az érzelmek dinamikus változását, egyedi mintázatait és komplex kölcsönhatásait egy magyar mintán derítsék fel.
A hangsúly a dinamizmuson van: a kutatók azt kérik a résztvevőktől, hogy napokon keresztül egy mobilos alkalmazásban rögzítsék aktuális hangulatukat, érzelmeiket, illetve érzelmeikhez való viszonyulásukat. A rendszer naponta több alkalommal, alkalmanként nagyjából 1 perc alatt megválaszolható kérdéseket küld majd ki.
A válaszokat összesítve a kutatók vizsgálni tudják az érzelmek változékonyságát, rugalmasságát.
Ez jelentős többletinformációt rejthet magában a hagyományos, egyszeri alkalommal kitöltendő kérdőívekkel nyert adatokhoz képest. Arról nem is beszélve, hogy az egyénen belüli érzelmi változások összevethetővé válnak bizonyos személyiségvonásokkal. Ebből kiindulva pedig remélhetőleg azt is pontosabban megérthetjük, hogy a személyiség mely alapvető tulajdonságai azok, melyek birtokában valaki könnyebben átvészel egy olyan pszichésen rendkívüli módon megterhelő időszakot, mint egy világjárvány jelenléte.
A részvételért cserébe minden résztvevő személyre szabott visszajelzést kap majd érzelmei elemzésével.
A 18 éven felülieket váró kutatásba ezen a linken jelentkezhet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
