A Mars felszíne – ami kráterekből és különféle képződményekből áll – egy komplex geológiai múltra enged következtetni, és most egy újabb érdekes részletre derült fény a vörös bolygó történelméből.

A Communications Earth & Environment című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány eredményei megerősítik azt a régóta fennálló feltételezést, miszerint a Jazero-kráter peremén magasodó hegy (a Jazero Mons) valójában vulkán lehet. Csak rejtve van.

A kutatók három, Mars körüli pályán keringő űrszonda, valamint a NASA Perseverance marsjárójának adatait felhasználva bukkantak „feltűnő hasonlóságokat” a szóban forgó hegy, valamint más, marsi és földi vulkánok között.

„A Jazero-kráter az egyik legjobban vizsgált marsi helyszín. Ha azonosítunk itt egy vulkánt, képzeljük csak el, hány ilyen lehet még a Marson” – húzza alá James Wray, a Georgia Tech asztrobiológusa, a tanulmány társszerzője. „A vulkánok gyakoribbak lehetnek a Marson, mint azt eddig gondoltuk” – fűzi hozzá.

Wray, mint a Gizmodo kiemeli, már azóta sejti, hogy a Jazero Mons egy vulkán, mióta először meglátta 2007-ben. „Az alacsony felbontású fotókat nézegettem a területről, amikor észrevettem egy hegyet a kráter peremén. Nekem vulkánnak tűnt, de nehéz volt további képeket szerezni” – mondja. Fontos hozzátenni, hogy akkoriban a tudósok még csak nemrég fedezték fel a Jazero-krátert. Miután rájöttek, hogy egy ősi tómeder lehet, a képalkotó erőfeszítések a Jezero Mons-szal szembeni oldal víztörténetére fókuszáltak.

2021-ben aztán megérkezett a Marsra a Perseverance, ami mintákat gyűjt a marsi felszínről, hogy segítse a korábbi, esetleges marsi élet kutatását, valamint vizsgálja a bolygó geológiáját, éghajlatát – és kitapossa az utat a jövőbeni emberi vizsgálatok előtt. Általa az is kiderült, hogy a Jazero-kráter feneke nem üledékes, hanem vulkanikus kőzetekből áll.

James Wray azon gondolkodott, hogy utóbbi vulkanikus kőzet nem-e a Jezero Mons-ból származik. Hogy választ találjon a kérdésre, összefogott Sara Cuevas-Quiñones-szal, aki a kutatás vezető szerzője, és a Brown Egyetem végzős hallgatója.

Úgy találták, hogy a csúcs mérete és alakja hasonlóságot mutat más marsi és földi vulkánokéval, de arra is bizonyítékot találtak, hogy vulkáni hamu boríthatja. Sőt, vulkáni folyások nyomait is felfedezték a csúcs északnyugati részénél. Ezek közül egy a kráter fenekét is elérhette, ami magyarázhatja azt, hogy miért talált ott vulkáni kőzetet a Perseverance.

A Gizmodo aláhúzza: ez még nem egy végérvényes bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a Jezero Mons egy vulkán – de ez az eddigi legerősebb, ami a szakértők kezébe került. Ez már csak azért is fontos felfedezés, mert az, hogy egy ősi tóhoz ilyen közel volt egy vulkán, hidrotermális aktivitást indíthatott – ez pedig alkalmas lehetett a múltbéli élet fenntartására.

A kutatók most arra várnak, hogy visszatérjenek a Perseverance mintái a Földre. Ha ez sikerül, radioizotópos módszerrel végezhetnek kormeghatározást a kőzeten, így pontosabban meghatározhatják a Jazero-kráter korát is.

A minták hazahozatalára vannak tervek, a gond csak az, hogy Donald Trumpnak is vannak tervei a NASA büdzséjének megvágására – ez pedig a minták Földre juttatását is érinti.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.