Bár már több mint 170 éve ismert a létezése, csak az elmúlt években került igazán a figyelembe a Psyché 16 nevű aszteroida, ami a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövben kering. A NASA szerint az anyagát nem kőzet vagy jeges struktúrák adják, mint a többi ilyen objektumnál, hanem például vas, nikkel, arany, valamint platina.

A számítások szerint annyin nemesfém van rajta, hogy ha azt elhoznánk a Földre, és minden ember között egyenlően lehetne elosztani, akkor az egész emberiség csúcsgazdaggá válna. Könnyen lehet azonban, hogy a gazdagodás reményében elég lenne csupán a Földhöz legközelebbi égitestig elmenni: a Holdig.

Jayanth Chennamangalam, a Nyugat-Virginiai Egyetem tudósa szerint a Holdon akár 1 000 000 000 000, vagyis 1 billió dollár értékű nemesfém rejtőzhet az égitesten, egészen pontosan a kráterekben. Márpedig abból nagyon sok van. Egy 2020-as tanulmány a Holdon nagyjából 109 ezer új krátert azonosított a korábbiak mellett.

Egy ilyen képződmény akkor keletkezik, amikor egy aszteroida, meteoroid vagy üstökös, amely jellemzően gyorsabban mozog, mint a hangsebesség, a Hold felszínébe zuhan. A NASA szerint az objektum energiája – amelyet a mérete, sűrűsége és sebessége határoz meg –, valamint a becsapódás felületének típusa és a becsapódás szöge mind hatással van arra, hogy milyen kráter alakul ki.

És itt jön a lényeg: a Planetary and Space Science című tudományos lapban Chennamangalam és csapata arról írt, hogy ezeknek a becsapódásoknak köszönhetően a Hold felszíne – vagy legalábbis a felszínhez közeli réteg – tele lehet nemesfémmel. Egy 2014-es vizsgálatban egy másik tudóscsapat megpróbálta megbecsülni, hogy hány olyan Földhöz közeli aszteroida létezhet, ami nemesfémet tartalmaz. Chennamangalam és csapata ezt a módszert alkalmazta a Holdra. Emellett megpróbálta megbecsülni, hogy hány ércet tartalmazó aszteroidamaradvány fekszik a Holdon olyan területeken, ahol lehetőség van ennek kereskedelmi célú kiaknázásra – vagyis a kibányászásra.

A számítások azt mutatták, hogy nagyjából 6500 olyan kráter lehet a Holdon, ami erre a célra alkalmas. A bennük lévő nemesfém értéke a cikk elején említett 1 billió dollár.

Hogy mennyire lesz lehetősége a jövő emberiségének kiaknáznia a Holdat, egyelőre nem tudni. Az biztos, hogy első körben az élet jelenlétéhez szükséges nyersanyagok kibányászására fognak koncentrálni a mérnökök, a hosszú távú tervek között azonban már a nemesfémek is szerepelhetnek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.