A Space Perspective nevű amerikai cég 2025-ben vinne először embert 30 kilométer magasra, 2026-ban pedig a kereskedelmi utazást is beindítaná.
Sikeres volt az indítás, kezdetét vette az ötnapos Polaris Dawn-misszió, melynek keretein belül olyan messzire jut négy ember az űrben, mint az Apollo-program 1972-es lezárása óta senki.
Amerikai kutatók szerint a jövőben a nukleáris órákra támaszkodva lehet pontosan megmondani, egy űrhajónak mi a pozíciója a világűrben.
80 négyzetméteres napvitorla az űrben – ez a NASA egyik legújabb kísérlete, de a cél nem az, hogy árnyékot vessen a Földre. Az amerikai űrügynökség még áprilisban indította el az Advanced Composite Solar Sail System (ACS3) nevű küldetését, melynek célja, hogy tesztelje az űrutazás egy új, lehetséges formáját.
Négy ember öt napra elindul az űrbe, hogy egy űrhajóval Föld körüli pályára álljon, és megejtsen egy űrsétát. Egyikük sem képzett asztronauta. A Polaris Dawn-küldetés két halasztást követően leghamarabb augusztus 30-án indulhat. Veszély az indítás után is lesz bőven, de a kockázat megéri: a misszió számos kérdést válaszolhat meg, melyeket a jövőbeni űrutazások során lehet hasznosítani.
Charles Buhler egy céget is alapított, miután úgy látja, már csak idő kérdése, hogy az űrrakéták üzemanyag nélkül is el tudjanak jutni a világűrig.
Nem lép idén magyar a Nemzetközi Űrállomásra: elhalasztották Kapu Tiborék misszióját.
Ausztrál kutatók szerint több oka is van annak, hogy a Nemzetközi Űrállomáson lévők kevésbé élvezik az étkezéseket.
Minden 3D-nyomtatónál gyorsabb lehet az amerikai UC Berkeley mérnökeinek fejlesztése – állítják a szakemberek. A SpaceCAL nevű szerkezetnek az űrutazások során lehet majd nagy hasznát venni.
Ha nem szól közbe az időjárás, 2024. július 10-én végre a magasba emelkedhet Európa új űrrakétája, az Ariane 6. Az Európai Űrügynökségnél izgatottan várják a pillanatot, de a rakéta jövőjére már most árnyék vetül.
Brit és amerikai kutatók szerint az űr sugárzása komoly károsodást okozhat a hat hónapig tartó úton.
A Boeing Starlinerből folyamatosan szivárog a hélium, így nem lehet vele elindulni a Nemzetközi Űrállomásról. A NASA szerint egyelőre nincs ok az aggodalomra.
A SpaceX űrturistáinak vizsgálata során kiderült, hogy minimális testi és kognitív hanyatlás mutatható ki a világűrbe kijutó embereknél.
Több százan nézték azt az élő közvetítést a Nemzetközi Űrállomásról, amelyben azt lehetett hallani, hogy az űrállomás egyik parancsnoka légembóliát kapott.
Amerikai kutatók szerint a nők szervezete nemcsak ellenállóbbnak tűnik az űrutazás okozta stresszel szemben, de gyorsabban is regenerálódik a Földön.
Rövid időn belül már a negyedik időpontot tűzte ki a NASA arra, hogy útnak indítsa a Boeing Starliner űrhajót, amelynek fedélzetén emberek is lesznek majd. Az eszközből azonban szivárog a hélium, és ezt nem is javítják már ki az indulásig.
Kicsi, megfizethető és nagy üzemanyag-hatékonyságú hajtómű fejlesztésének finanszírozásába kezdett a NASA. Az űrhivatal és a mérnökök reményez szerint a technológia forradalmasíthatja az űrutazást.
A Kínai Tudományos Akadémia kutatói szerint először mohát kellene a Marsra vinni, mert segíthet előkészíteni a bolygót, hogy más növények is túléljenek ott.
Bő fél évbe telt, hogy kijavítsa a NASA a Voyager–1 űrszonda hibáját, mostanra azonban mind a négy tudományos műszere megfelelően működik.
Nem sikerült a SpaceX legutóbbi hajtóműtesztje, de ez elvileg nem lesz hatással az újabb tesztrepülésre.
