szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A NASA vizsgálata szerint a mikrogravitáció nem egyformán hat a csontokra: van, amelyik gyorsabban épül le a többinél.

A mikrogravitációnak hosszú távú hatása van a szervezetre, ezt jól mutatta a NASA ikervizsgálata is. Az egyik ilyen hatás például az, hogy csökken a csonttömeg, az azonban nem világos, hogy hol és milyen mértékben történik ez meg. Egy nemrég elvégzett egérkísérlet azonban konkrét bizonyítékot szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy az űrben való tartózkodásnak milyen élettani hatása van.

A NASA becslései szerint az űrben eltöltött minden egyes hónap után a súlyt hordozó csontok sűrűsége legalább 1 százalékkal csökken. Ez sok, és kevesebb, mint két hét alatt körülbelül 20 százalékos izomtömeg-csökkenéssel jár. Ennek megértése létfontosságú, hogy a jövőben hosszabb űrutazásra is indulhasson az emberiség.

Ennek érdekében a NASA nőstény egereket vitt az űrbe, amelyek 37 napon át voltak a Nemzetközi Űrállomáson. Az állapotukat folyamatosan figyelték, majd összehasonlították az eredményeket a földi társaikkal. A csapat azt találta, hogy a súlyvesztés nem egyenletes: leginkább a súlytól terhelt területekre jellemző, nem pedig azokra, amelyek az izommunka végzéséhez kapcsolódnak. A combcsont sűrűsége például sokkal jobban csökkent, mint a gerincoszlopé.

Komoly egészségkárosodást okozhat az űrhajósoknak, ha a Marsra mennek

Amerikai kutatók szerint a Mars méreganyagokkal teli pora könnyen bekerülhet a szervezetbe, orvosi segítséget pedig ilyen távolságból kérni sem lesz egyszerű feladat.

A PLOS One-ban megjelent publikációban a kutatók azt írják, mindez azt sugallja, hogy ez a hatás a mikrogravitácónak, nem pedig az űrbéli sugárzásnak köszönhető.

Mindez igazolja annak a korábbi vizsgálatnak az eredményét, amelyet halakon végeztek el. Abban arra jutottak, hogy a csont sejtes állományát alkotó oszteoblasztok és oszteoklasztok közötti kapcsolatot torzítja a mikrogravitáció. Előbbiek a csont képződéséért, utóbbiak pedig a lebontásáért felelősek. A vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy az űrben az oszteoklasztok aktivitása megnőtt, így jelentősen csökkent a csontok ásványi sűrűsége – írja az IFLScience.

A mostani vizsgálat azt mutatta meg, hogy ez nem minden csontra igaz, ami a jövőben segíthet az űrutazásokat egészségügyi szempontból pontosabban megtervezni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!