Útnak indult a Nemzetközi Űrállomás felé Kapu Tibor
Sikeresen elstartolt a Kennedy Űrközpontból a SpaceX Dragon űrkapszulája, a fedélzetén négy űrhajóssal, köztük a magyar Kapu Tiborral.
A vaskori Európa amúgy sem volt biztonságos terep (nem, mintha később az lett volna) – de az biztos, hogy a gallokkal nem akart volna vitába bonyolódni. A mai Franciaország területén élő kelta törzsek jó szokása volt ugyanis, hogy lefejezték az ellenfeleiket, és a fejeket aztán karókra tűzve a házuk bejárata előtt állították fel.
A tudósok eddig nem voltak benne teljesen biztosak, hogy mindez nem csak történelmi pletyka-e, elfogult korabeli történészek, utazók fantazmagóriája, hogy minél rosszabb színben tüntessék fel ezeket a népeket.
Az árulkodó gyanta és a modern technika
Most először kémiai vizsgálatoknak vetettek alá olyan fejmaradványokat, amikről azt feltételezték, hogy a gallok vették kezelésbe, miután levágták az ellenségeiket.
A dél-francia Le Cailar környéki ásatáson a régészek találtak egy rakás koponyát, amik egyfelől mind az i.e. 3. századból származnak, másfelől egyértelmű volt, hogy annak idején célirányosan levágták őket a testről. A laboratóriumban aztán olyan vegyi anyagok maradványait találták rajtuk, amik egyértelművé tették, hogy a fejeket konzerválták.
Tizenegyből hat koponyán találtak terpenoidot, a fenyőgyanta alapvető biomarkerét. Ami megfelel azoknak a történeti forrásoknak, amik szerint a gallok különböző tűlevelűek, például cédrusfa olaját használták, hogy testrészeket tartósítsanak.
Pont úgy csinálták, ahogy már egy ókori utazó is megírta
Az ókori görög történetíró, Strabó például Geográfia című munkájában arról ír, hogy a csata végén a gallok az ellenségeik fejét a lovuk nyakára akasztották, aztán a házuk bejárata mellé tűzték.
A híres ellenfelek fejét cédrusolajjal be is balzsamozták, és idegeneknek mutogatták. És persze semmi pénzért nem adták vissza az ellenséges oldalnak – még annyi aranyért sem, amennyit a fej nyomott.
Ha sok fej díszeleg az otthonunk körül, a tűlevelűek olaja több szempontból is jól jön, írja az IFLScience. Részben, mert kellemes fenyőillat árad a levegőben, részben, mert ezek az olajok antibakteriális hatásúak, tehát alkalmasak a tartósításra.
A kutatóknak egyébként van még egy érdekes teóriája. Réjane Roure a Guardiannek felvetette, hogy a gallok talán azért is tartósították a fejeket, hogy kereskedjenek velük. Ha ekkora presztízsnek számított birtokolni egy-egy fejet, nem is lehetett ez olyan rossz üzlet.
“Experts say they have found traces of conifer resins on the remains of skulls discovered at the iron age settlement of Le Cailar in the south of France” https://t.co/q2f58ezbJo
— Steve Woods (@wood5y) 7 November 2018
