Szívszorító történetről számolt be az Index, amelynek a 74-es és 74A trolikat vezető sofőrök egyike mesélte el, hogy búcsúlevéllel és egy fotóval vettek örök búcsút kedvenc utasuktól.
"Az utasok jó részét arcról ismerjük, itt nem derogál egymásnak köszönni felszálláskor, és talán a konfliktusok is itt a legritkábbak. Volt egy törzsutas, egy idős hölgy: Eta néni. Gyakran utazott velünk, leült hozzánk a végállomásra beszélgetni, mesélt a múltjáról, beszélt emberi kapcsolatokról, kedvesen, de kissé akcentussal, hiszen gyermekként menekült Görögországból hozzánk a II. világháború után.
És mindig csak mondta-mondta a történetei végén, hogy egy a fontos, szeressétek egymást, szeretet legyen. Megajándékozta a csapatot a kedvességével, a mosolyával, és legfőképp a barátságával. A trolisokat úgy szólította, mikor felszállt mosolyogva, hogy "hercegem", vagy "hercegnőm". A trolisok voltak az ő második családja, és sok trolis pótnagyiként tekintett rá. Eta néni egy jelenség volt. Volt, mert sajnos december 12-én örökre itt hagyott minket. 86 esztendős volt".
A lap azt írja, Eta néninek a zuglói végállomáson állítottak emléket a szolgáltató dolgozói, néhány mécsessel, és az állomás ablakába kihelyezett búcsúlevéllel, fényképpel.
A levélben ez áll:
Drága Eta néni!
Mély fájdalommal búcsúzunk, hiányozni fognak a mindig kedves, biztató szavak, amikkel a legborúsabb napokon is mosolyt tetszett csalni az arcunkra. Amikor megláttuk a megállóban, tudtuk, hogy jön velünk egy, kettő, de akár három kört is, és azt mindig őszinte boldogsággal teszi, bármekkora dugóba is kerülünk.
Többé már nem velünk tetszik „nosztalgiázni”, de a mi szívünkben örökké a mindig mosolygós, önzetlen és jószívű hölgy marad. Emlékét mindig őrizni fogjuk! Búcsúznak Öntől a 74-es vonal Hercegei és Hercegnői.
Nyugodjon békében.
