A nagy bécsi lovasháború: üzlet vagy hagyomány?

Az új bécsi polgármester, Michael Ludwig szereti a lovakat, ez már jó pont volt az osztrák főváros fiákereseinek szemében. Azt pedig hatalmas megkönnyebbüléssel fogadták, amikor a téli ünnepi szezon közeledtével Ludwig kijelentette: szóba sem jöhet, hogy a belvárosból száműzzék a lovas fogatokat. Merthogy a jellemzően fehér vagy fekete kocsik, illetve az azokat húzó, ápolt lovak éppen úgy jelképei a bécsi 1. kerületnek, mint a Stephansdom székesegyház vagy a jelmezes koncertjegyárusok az Opera közelében.

Filep István

A bécsi fiákerdrosztok kétharmada a belvárosban található, a hat állomás – köztük a Michaelerplatz, a Burgtheater, az Albertina vagy éppen a Stephansdom – valamelyikénél szállnak fel a kocsikázni vágyók, a külföldi turisták, s meglepően nagy számban bécsiek. Aki csak a régi városrészt szeretné a nyitott – vagy ha kell, fedett tetejű – hintókról megtekinteni, annak 55 eurót kell fizetnie. Aki a Ringen menne körbe, annak 80 eurót kell a zötykölődésre áldoznia, de például ha a belvárosból Schönbrunnba kocsikázna ki, 250 eurótól kell megválnia. Különleges szolgáltatások is igénybe vehetők, például fejenként 145 euróért rántott húsos, azaz schnitzeles, pezsgős utazásra van lehetőség, az előkelő körítést libériás inasok garantálják. Az úgynevezett Riding Schnitzel (lovaglós rántott hús) programot elsősorban a város őslakosai kedvelik, a lelkiismeretüket azzal nyugtatva, hogy a feltálalt hús szaga a lovakat egyáltalán nem irritálja.

Az árak elárulják, hogy a 29 család által végzett, a belvárosban 116 lómegállóhelyet számláló fiákerüzlet szépen fial, de jól keresnek a főváros környéki szénabeszállítók is. A felszínen úgy tűnik azonban, hogy az önkormányzatot, a kocsisokat, a tulajdonosokat, az állatvédőket és az utasokat semmi más nem érdekli, mint az állatok jólléte. Szinte évente ad ki a városháza szigorú szabályokat, amelyek mindig egyre keményebbek lesznek, a megszegésükért kirótt büntetésről már nem is beszélve.

Filep István

Jelenleg a lovak hivatalos munkaideje délelőtt 11 és este 10 óra között van, ám a mohó fiákeresek már korábban is befogják őket, ha utas jelenik meg. A havi munkaidő 18 nap, nemrég csökkentették 20-ról. Az idén nyáron az egyik állatvédő szervezet egy hónapon keresztül leste a fiákeresek viselkedését, és összesen 255 szabálysértést regisztrált, közülük 233 a munkaidő szabályainak megszegésére vonatkozott. A hőmérsékletet is árgus szemmel ellenőrzi a hatóság, mínusz 5 és plusz 35 Celsius-fok között trappolhatnak a lovak, a határértékek alatt és felett le kell őket állítani. Augusztus 8-án délután, amikor több mint 35 fokos kánikulát mutatott a hőmérő, az egyik renitens fiákerest elkapták a Burgnál, és fotó kíséretében fel is jelentették.

De figyelni kell az állatok rendszeres etetésére, itatására, melegben a locsolásukra, a télen előforduló depressziójukra is. A drosztban, amennyire ez lehetséges, az árnyékolásukról is gondoskodni kell. A fiákerek rendszámmal vannak ellátva, az előírás szerint vörös kártyával megjelölt járgányok csak páratlan napokon vehetik fel a munkát az 1. kerületben, a páros napok a zöld kártyásoké. A fiákerek keménykalapos (ez is előírás) hajtói kötelesek naplót vezetni, s ebben az állattal kapcsolatos összes adatot, megfigyelést vezetni.

Filep István

A mintegy 50 százalékban lipicai, azaz már ifjúkorukban is fehér színű lovak évi 750 ezer euró kárt tesznek a belváros aszfaltjában, ennek 60 százalékát a kerület köteles állni. Elsősorban a vasalt patkók pusztítják az utakat, ezért is kísérleteznek a szakemberek műanyag változattal. Az eredmények egyelőre vitatottak, úgy hírlik, a plasztik patkóktól csúszik a lovak lába. De nem csak a városrész csöndjét felverő, az utak forgalmát lelassító közlekedéssel van bajuk a hagyomány bírálóinak. A lovak által keltett szag sem kellemes, az erre allergiások könnyes szemmel kénytelenek kimenekülni a belvárosból. A finomkodóan fogatzsáknak nevezett ürülékfogó már 2004 óta kötelező, előfordul azonban „céltévesztés”, aminek a következménye orrfacsaró bűz.

A lovaknak is jobb lenne, ha inkább átterelnék őket a város zöld területeire, a betonút helyett földutakra – állítják az állatvédők. Ez a sokszor száz évnél idősebb hintók élettartamát is emelné, s a lovak munkahelye is közelebb kerülhetne a külső kerületekben található istállókhoz. Ez utóbbiakról is megoszlanak a vélemények, állítólag előfordul, hogy a lovakat sötét pincében tartják. A fiákerszakmában „régi motorosnak” számító, magát „lómamának” nevező egyik asszony azt mondta, hogy szabálysértések előfordulnak ugyan, de a fiákeresek – akik előtt szobor tiszteleg a 3. kerületben – jól bánnak az állataikkal, már csak azért is, mert tőlük függ a megélhetésük. Megemlítette, hogy 1984 óta dolgozhatnak nők kocsisként is Bécsben, 1998 óta pedig a fiákeresek kötelezően vizsgát tesznek Bécs város nevezetességeiből.