Utolsó előtti helyen Magyarország a nemek közötti egyenlőség szempontjából

Az EU továbbra is csigaléptékben halad előre a nemek közötti egyenlőség terén – derül ki a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) által kiadott legfrissebb, nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatókból. A kedden közzétett jelentés szerint az EU egészének pontszáma csupán egy ponttal nőtt a 2017. évi mutató óta, így most 67,4 ponton áll a 100-ból.

Az európai ranglistát továbbra is Svédország vezeti, 83,6 ponttal, majd Dánia következik, 77,5 ponttal, és a legtöbb javítanivalója Görögországnak és Magyarországnak van: egyik ország sem éri el az 52 pontot.

Gender Equality Index 2019

Full equality: 100
������������83.6
������������77.5
������������74.6
������������73.4
������������72.2
������������72.1
������������71.3
������������71.1
������������70.1
������������69.2
������������68.3
������������67.4
������������66.9
������������65.3
������������63.0
������������62.5
������������59.9
������������59.8
������������59.7
������������58.8
������������56.3
������������55.7
������������55.6
������������55.5
������������55.2
������������54.5
������������54.1
������������51.9
������������51.2
Full inequality: 1#EIGEIndex

— European Commission ������������ (@EU_Commission) 2019. október 15.

Magyarország összesen 51,9 pontot ért el a 100-ból, ez pedig 15,5 ponttal alacsonyabb az EU-átlagnál is, a jelentés szerint pedig sokkal lassabban halad a nemek közötti egyenlőség felé, mint a többi tagállam.

A jelentés szerint Magyarország különösen a "hatalom" terén teljesít rosszul, amely a döntéshozásban fennálló egyenlőséget vizsgálja. Az unióban ez fejlődik a leggyorsabb ütemben, de Magyarország csak 20,6 pontot ért el. A statisztikákon nyilván nem javított a férfi-női miniszterek és parlamenti képviselők aránya sem, a jelentés szerint viszont az állami tulajdonú médiában a női vezetők aránya 30,4 százalékos.

Magyarország emellett 54,3 pontot ért el az "idő" dimenziójában is, ezzel azt értékelték, hogy kik végeznek inkább házimunkát, otthoni gondozási feladatokat, vagy kik foglalkoznak a gyerekneveléssel. A jelentés szerint a magyar nők 55,8 százaléka főz vagy végez házimunkát naponta, míg a férfiaknak csak 13,8 százaléka foglalkozik ilyesmivel, és a gyereknevelésből, gondozásból is nagyobb részt veszik ki részüket a magyar nők (30,1 százalék), mint a magyar férfiak, akik nagyjából az uniós átlag körül teljesítenek ezen a téren (24,5 százalék).

Magyarország az oktatás terén 56,9 pontot ért el a jelentésben, és 67,4 pontot a munkahelyekhez való egyenlő hozzáférés szempontjából – a statisztikák szerint még mindig jóval kevesebb nő dolgozik teljes állásban, mint férfi (45,1 – 62,3 százalék), viszont jóval nagyobb a női dolgozók aránya az oktatási, az egészségügyi és a szociális területen. A jelentés a keresetek különbségére is rámutat.

A magyar nők egészségügyi szempontból vannak még a legjobb helyzetben (86,6 pontot kapott erre Magyarország), kevesebben dohányoznak és isznak közülük, valamint magasabb a várható élettartamuk, mint a férfiaknak, és az egészségügyi ellátásokhoz is ugyanúgy hozzáférnek, mint a férfiak, ennek ellenére kevesebben (55,3 százalékuk) érzik magukat jól és egészségesnek, mint a férfiak (63,5 százalék).

A legnagyobb fejlődést Portugália tudhatja magáénak 3,9 pontos javulással, majd szorosan utána Észtország következik, mutatója 3,1 ponttal magasabb, mint legutóbb.