„Billie Eilish zenéje úgy vet fel és tárgyal bizonyos keretezésben korosztály-specifikus témákat – szerelem, világbavetettség, énkép-problémák, a jövőre vonatkozó szorongások, csak hogy egy párat említsünk –, hogy azokra valójában a felnőttek is rácsatlakozhatnak; ettől és a lemez izgalmas zenéjétől válik az emlékezetes számokkal teli album igazán univerzálissá” – ez jutott eszünkbe Billie EIlish első albumáról, a When We All Fall Asleep Where Do We Go?-ról, amikor tavaly év végén számot vetettünk 2019 nagylemezeiről.

Billie Eilish – teljes nevén: Billie Eilish Pirate Baird O’Connell – 2001-ben született Los Angelesben, édesapja és édesanyja is színészek. Nem járt iskolába, otthon tanult, de hamar rátalált a művészetekre, egészen kicsi korában kezdett el énekelni és táncolni. Bátyja, a most 22 éves Finneas O’Connell szintén zenész-színész, annak idején ő írt egy dalt a zenekarának, de végül a húgát kérte meg, hogy énekelje fel. A testvérpár végül feldobta az Ocean Eyes című számot a SoundCloudra, ezzel pedig visszavonhatatlanul elindult Eilish karrierje.

AFP / DPA / Jonas Walzberg

A Rolling Stone-nak adott tavalyi interjúból kiderült, hogy Billie érzékeny gyerek volt, tízéves koráig a szülei ágyában aludt, és egy kicsit mindig másképp működött, mint mások. Tourette-szindrómájáról teljesen nyíltan és bátran beszélt több alkalommal is.

Eilish tulajdonképpen tinipopsztár a javából, de már egy egészen másik generációé, mint annak idején az ipar által kitermelt Britney Spears és társai voltak. Az első dalai mind otthon születtek, és kizárólag az ő – és testvére – ízlését tükrözik, sem pénzéhes menedzser, sem producer nem befolyásolta a hangzást vagy az arculatot. Miután az Ocean Eyes-t felkarolta az Interscope kiadó, Eilish egyre több dalt készített bátyja segítségével, 2017 márciusában a netflixes 13 okom volt… című sorozathoz írt számot.

Bemutatkozó albuma, a When We All Fall Asleep, Where Do We Go? 2019 márciusában jelent meg a Universalnál. „Az album első kislemeze, a Bury a Friend az ágyam alatt bujkáló szörnyeteg szemszögéből próbálja láttatni a dolgokat. Gondolkodtál már azon, hogy vajon mit érezhet egy ilyen lény, mi járhat a fejében? Bevallom, ez a szörny egyben én magam is vagyok, hiszen én vagyok önmagam legnagyobb ellensége. Sőt, lehet, hogy a te ágyad alatti szörny is én vagyok” – nyilatkozta Eilish az albumról, amellyel egyébként rekordot döntött, hiszen ő az első 2000-es években született előadó, aki elérte a Billboard első helyét, sőt, a Billboard zenei magazintól az Év Nője címet is megkapta.

Billie Eilish zenéjében nemcsak maga a produktum különleges, hanem az is, ahogy képes sokféle embert egyszerre megszólítani. Többek közt ezért ennyire sikeres. A kortárs popzene már jó ideje elképesztően fragmentálódott, kisebb és még sokkal kisebb színterekre bomlott, nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban befutott, sikeres előadók és zenekarok között kevés a „népfrontos” produkció, a milliókat közös nevezőre hozni képes sikersztori, az aréna- és stadiontöltő szupersztár.

A fiatal sztár úgy tud nagyon sikeres lenni, hogy fura popzenéje korosztályokat és ízléseket tud átívelni: egyszerre képes izgalmas lenni a tinik, a fiatal felnőttek, sőt, akár a szülők számára is, a popzenét kedvelők számára elég könnyű, a kényesebb ízlésűek számára elég izgalmas, van benne lüktetés, borulás, kísérletezés és tuti slágeradalék. Hatalmas rajongója egyébként Julia Roberts, Sam Smith, Thom Yorke és Dave Grohl is, aki a közönség soraiban ült, amikor Eilish az Ellen DeGeneres Show vendége volt.

Eilish-sal kapcsolatban szintén visszatérő elem a kora, aminek azért van jelentősége, mert alig 15 évesen robbant be a zeneiparba, és épp hogy betöltötte a 18-at, mire eljutott a Grammy-díjakig. Vagyis ez nem az a tinédzserkor, amit normálisnak szoktak bélyegezni. De ő soha nem is akart normális életet. A korkérdés viszont minden jel szerint őt is izgatja. „Egész életemben 18 éves akartam lenni, de néhány hónappal ezelőtt rájöttem, mennyire szeretek 17 évesnek lenni. És ugyanakkor aggódom, hogy azok, akik szeretnek, azért szeretnek, mert fiatal voltam. És most, hogy már nem leszek az, majd nem érdeklem már őket. Szóval nem tudom. Össze vagyok zavarodva. Olyan, mintha az egész világ ellened fordulna, ha 18 éves leszel.”

Soha nem akart cukiskodni, videóklipjeiben gyakorlatilag tocsog a vérben, és unottan forgatja a szemét, egy interjúban pedig közölte, hogy ő az a típus, akinek, ha azt mondják, hagyjon abba valamit, akkor épp az ellenkezőjét fogja tenni. Ennek ellenére hitelesen tud szólni a generációjához – és ahhoz képest, hogy mennyire horrorisztikusnak és nemtörődömnek tűnik, a jó dolgok mellé állva igyekszik példát mutatni: tavaly ősszel arra bátorította a rajongóit, hogy vegyenek részt a klímasztrájkon, sőt, arról is beszélt, hogy nem érdeklik a drogok, és soha nem is próbálta őket.

A neonszínű, túlméretezett ruhák mára olyannyira elválaszthatatlan részévé váltak Eilish dacos tinédzserimidzsének, hogy a H&M rögtön lecsapott a stílusában lévő potenciálra, és egy, az énekesnővel közös kollekciót dobott piacra. A zenész egyébként több interjúban is beszélt arról, hogy nem akarja, hogy a teste alapján ítéljék meg, de 18. születésnapja előtt az Elle-nek elmondta: szeretne nő lenni, és szeretné megmutatni a testét, de úgy véli, az emberek nem tisztelnék őt többé.

Depressziós időszaka általában a művészi munkájához kapcsolódóan jelenik meg a nyilvánosság előtt, neki viszont fenntartásai vannak a zenei gyógyító erejével szemben. „Azt hiszem, a zenehallgatásnak lehet gyógyító ereje, de a zeneszerzésnek aligha. Engem sem gyógyít a zene, de csinálok sok minden mást, ami igen” – mondta a Guardiannek adott interjúban.

AFP / Suzanne Cordeiro

Billie Eilishnak eddig igazi sikerszéria az év (pedig még csak 27 nap telt el belőle): két hete derült ki, hogy ő – és testvére – írhatja a No Time to Die című új James Bond-film címadó dalát. A lehetőségről az énekes elmondta, egész életükben erről álmodtak. Azon pedig nyilván senki nem lepődik meg, hogy ő a legfiatalabb előadó, aki címadó dalt írhat egy Bond-filmhez. Helyi idő szerint vasárnap este, Los Angelesben pedig egy csokornyi Grammyt vehetett át: az év daláért (Bad Guy), az év albumáért, a legjobb popénekes albumért, és a legjobb új előadónak járó elismeréssel is kitüntették.

A popsztár előtt tehát gyakorlatilag nyílegyenes az út az újabb sikerek felé, de többször beszélt már róla, hogy annak ellenére, hogy eleget tud az ipar működéséről „a világ szar, híresnek lenni szívás”, egyelőre megbirkózik a szupersztár-státusz velejáróival, és imádja a rajongóit.

Billie Eilish személyisége sok módon megközelíthető, sokféleképpen lehet csatlakozni hozzá. Egyszerre a random lány a szomszédból, az amerikai tinifilmek zsánerfazonja, a fura csaj a kertvárosi szuburbiából, és mint ilyen ugyanakkor sajátos, különleges figura, aki a saját útját járja, autonóm alkotó, egy kicsit punkos, egy kicsit artisztikus, de nem távoli, hanem valóságos és megérinthető.

Ha nem volna, ki kellene találni.