A koronavírus hozhatja el az otthonszülés forradalmát?
A koronavírus-járvány kitörése óta világszerte emelkedik az otthonszülések száma, Magyarországon is naponta keresik kétségbeesett kismamák a bábapraxisokat. A várandósok a fertőzésveszélyen túl a szeparációtól és az apás szülés akadályoztatásától tartanak, és sokaknak még úgy is jobb opciónak tűnik az otthonszülés, hogy csak Zoomon találkozhatnak a bábájukkal. A vírus láthatóan nemcsak a szülésről való gondolkodást, hanem a terhesgondozáshoz való hozzáállást is alakítja, persze azt nehéz megjósolni, mennyire lehetnek tartósak a kényszer szülte változások.
Terhességének 20. hete körül járva a 32 éves Juli abban maradt a Szent Imre Kórház szülészével, hogy a 30. hét táján újra telefonál, és megbeszélik a továbbiakat. Akkor már volt fogadott nőgyógyásza, tervben volt a szülőszoba-látogatás és a kórházi szülésfelkészítő is. Aztán úgy alakult, hogy soha nem járt a szülőszobán: tavaly nyáron otthon szülte meg kislányát.
Az első hullámban ugyan nem volt kimondottan magas a koronavírus-fertőzöttek száma, de nagy volt a bizonytalanság, és Juli aggódott, hogy a kislánya apja és a dúlája nem lehet majd ott a szülésnél. „A dúlám mesélte, hogy a vírus miatt egyre többen döntenek az otthonszülés mellett, és ahogy erről beszélgettünk, belém hasított, hogy talán ez az én utam.
A fertőzéstől nem igazán féltem, attól viszont igen, hogy egyedül maradok, és megfosztanak a kapaszkodóimtól.
Juli felvette a kapcsolatot egy bábapraxissal, és a Zoomon lebonyolított szülésfelkészítőn már nem a kórházi protokollról, hanem az otthoni vajúdásról beszélgettek. Bár óvatos volt az elképzelésekkel – tudta, hogy a szülések a legritkább esetben alakulnak úgy, ahogyan azt az anyák eltervezik –, végül mégis úgy hozta világra kislányát, ahogyan mindig (még a kórházi szülésre készülve) is szerette volna: biztonságos, támogató közegben, háborítatlanul.
A New York Times már tavaly áprilisban arról írt, hogy a koronavírus első hulláma alatt az Egyesült Államokban jól láthatóan megnövekedett az igény az otthonszülések kísérésében tapasztalt szülésznőkre. Egy Long Island-i bába számokkal is érzékeltette a fordulatot: míg az év első három hónapjában összesen nyolc otthonszülésnél segédkezett, áprilisban hirtelen huszonöt kismama kereste meg – egytől egyig olyan, a terhességük vége felé járó nők, akik korábban kórházi szülést terveztek.
Az Egyesült Államokban sok nő azért kezdett el otthonszülésben gondolkodni, mert jó néhány kórházban megtiltották a partner jelenlétét a szülés alatt – annak ellenére, hogy a választott segítő a vajúdás és az egész szülésélmény szempontjából is kulcsfontosságú lehet. Mások a fertőzéstől való félelem miatt szeretnék elkerülni a kórházakat: bár egyelőre úgy tűnik, a gyerekeknél a Covid–19 többnyire tünetmentesen zajlik, vagy csak enyhe lefolyású, a Mayo Clinic szerint az egy éves kor alatti babák az immunrendszer éretlensége és a szűkebb légutak miatt fokozottabb veszélynek vannak kitéve. A terhes nőknél pedig a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján valamivel nagyobb a súlyosabb tünetek – elsősorban a tüdőgyulladás – kialakulásának kockázata az azonos kohorszba tartozó átlagpopulációhoz képest.
Nem a mostani járvány egyébként az első, amikor az aggódó várandósok közül többen az otthonszülést választják: a kanadai bábaszövetség szerint 2003-ban a SARS-járvány idején is az otthonszülések számának a megugrását tapasztalták.
Sok a baba, kevés a bába
Lukács Judit bába, az Életfa Bábapraxis vezetője azt mondja, szinte „egyik pillanatról a másikra” árasztották el őket a telefonhívások még a tavaszi hullám idején, de azóta is mindennap keresik őket újabb kismamák. „Olyanok vagyunk, mint a sztárnőgyógyászok, már konzultációra is csak januárra tudunk időpontot adni” – mesélte Lukács tavaly november közepén. Míg 2019-ben összesen 123 otthonszülést kísértek, 2020-ban 154 szüléssel zárták az évet. Ez nagyjából 25 százalékos növekedést jelent, ráadásul az arányokat torzítja, hogy az Életfa Bábapraxis jelenleg „elérte a plafont”, azaz egyszerűen már nem tudnak több kismamát vállalni.
Naponta kell elutasítanom várandósokat, nemrégiben még azt is megkérdezték, nem lehetne-e várólistára kerülni… Sajnos egy szülésnél ilyesmire nincs lehetőség.
„Az otthonszülés kísérése teljesen másfajta rátermettséget, felelősséget és kompetenciát igényel, mintha a meglévő végzettségünkkel kórházi szülésznőként dolgoznánk. Jelenleg érvényes működési engedéllyel kevesebb mint húsz, otthonszülést kísérő bába dolgozik Magyarországon – vázolja a helyzetet Béres Edina független bába. – Annyira megnövekedett a kereslet, hogy ha kétszer ennyien lennénk, akkor is bőven lenne munkánk.” Béres úgy látja, az elmúlt háromnegyed évben minimum megduplázódott azoknak a száma, akik intézményen kívül szeretnének szülni, szerinte a megváltozott körülmények nagyon rányomták bélyegüket a várandósok biztonságérzetére. „Sokan úgy érzik, nem erre készültek kilenc hónapig, nem így szeretnének életet adni, ezért jut eszükbe mentő ötletként az otthonszülés.”
A Másállapotot a szülészetben! mozgalom szerint a járványhelyzet csak felnagyította a szülészeti ellátás meglévő problémáit. „A legtöbb panasz az apák, kísérők korlátozott jelenléte miatt érkezik: a vírus óta második kísérőt (például dúlát) szinte sehova nem engednek be” – magyarázza a mozgalom egyik képviselője, Keszler Viktória. „A nő által választott személy jelenlétét sok helyen teljesíthetetlen feltételekhez kötik, például elvárják a három napnál nem régebbi negatív PCR-teszt felmutatását, amit egy előre nem tervezhető időpontú szülés esetében szinte lehetetlen megoldani. Ráadásul ez hátrányosan érinti azokat, akik nem tudják saját zsebből kifizetni a tesztet.” A mozgalomhoz érkezett beszámolók szerint a vírus által túlterhelt egészségügyben a korábbinál is gyakoribb a szülésindítás, és a Covid-pozitív kismamákat sokszor indokolatlanul szeparálják babájuktól. De az is gyakori, hogy automatikusan császármetszést írnak elő a pozitív eseteknek – annak ellenére, hogy az idevágó külföldi szakmai ajánlások ezt kifejezetten ellenjavallják. (A Másállapotot a szülészetben! a TASZ-szal együttműködve nemrég összegyűjtötte a járvány idején érvényes szülészeti jogokat, ezekről ebben a tájékoztatóban lehet olvasni.
Mint a háborús övezetben
Idén tehát nem csak olyanok döntöttek az otthonszülés mellett, akik valamiért csalódtak az ellátórendszerben. A bábapraxisoknál megjelent a várandósok egy teljesen új rétege, akik számára az otthonszülés nem régóta dédelgetett álom vagy szilárd meggyőződés, sőt még nem is csak az elsődleges választás volt – inkább csak a kisebb kockázat miatt döntöttek mellette.
„A várandósságba nem igazán szoktak belehalni, de nagyon úgy tűnik, hogy a Covidba igen” – foglalja össze Lukács Judit a hozzá forduló kismamák gondolatmenetét. Az Életfa Bábapraxisnál is sok olyan kismamával találkoztak, akiknek alapvetően soha sem jutott volna eszükbe, hogy otthon szüljenek. „Érdekes módon azt tapasztaltuk, hogy bár sok nőnek nem feltétlenül ez volt az ösztönösen választott útja, most mégis úgy élték meg, hogy ez a kisebbik rossz. Tavasszal úgy fogalmaztam,
kicsit olyan ez, mint a háborús övezetekben, amikor a nők tudják, hogy most nincs más választás, a pincében kell megszülni a gyereket.
Béres Edina ettől függetlenül úgy gondolja, „az otthonszülés mellett dönteni bármilyen külső kényszerítő helyzet hatására ellenjavallt, hiszen ez csakis stabil belső meggyőződés, egy rendkívül alapos és felelősségteljes elhatározás eredménye lehet.” Szerinte az otthonszülés nem lehet hirtelen ötlet eredménye, még ilyen nehezített körülmények között sem.
Pedig most rengeteg kismama számára még úgy is vonzóbb az otthonszülés, hogy sok esetben nincs is alkalom és idő az igazán mély kapcsolat kialakítására a szakemberekkel, sőt a kismamák gyakran a szüléskor találkoztak először személyesen a bábákkal. „Az otthonszüléshez elengedhetetlen a bizalmi kapcsolat kialakítása, ezért most a vírushelyzetben az online térben, Zoomon ismerkedünk. Persze egészen más így, sok várandós panaszkodott a személyes kapcsolat hiányáról. Ennek ellenére, amikor nyáron – miután kicsit enyhült a helyzet – meghirdettünk egy személyes találkozót, akkor is csak a kismamáink fele élt ezzel a lehetőséggel. Bár nagyon szerettek volna találkozni velünk, a félelem nem engedte, hogy eljöjjenek” – meséli Lukács.
A bábák az online kapcsolattartáson túl folyamatos teszteléssel igyekeznek garantálni a kismamák biztonságát. „Már csak azért is nagyon fontos, hogy folyamatosan szűrjük magunkat, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy kiessünk – borzasztóan kevés a szakképzett bába, így ha a csapatunk megbetegedne, sok kismamát kénytelenek lennénk kórházba irányítani. Igyekszünk fix párokban járni a szülésekre, ezzel is védve a várandósokat és a csapatunkat.”
A kórházakban ezzel szemben egyelőre nincs egységes protokoll a személyzet és a kismamák tesztelését illetően, és sok kórház még mindig nincs felkészülve a covidos kismamák ellátására. A Szent Margit Kórházban például minden 36. hetet betöltött kismamát hetente tesztelnek a szülésig, a tervezett császármetszés előtt pedig 72 órával végeznek tesztet a kórház várandósgondozója mellett kihelyezett mintavételi helyszínen – náluk a tesztelés ingyenes, azonban október–novemberi információink szerint ők nem vállaltak Covid-pozitív kismamákat, így azok kénytelenek voltak más intézményt választani.
Sok kismamának a 38–39. héten, mindenórásan kellett felvennie a kapcsolatot egy új (vagyis idegen) kórházzal, lemondva fogadott orvosáról, szülésznőjéről és többnyire biztonságérzetéről is. Másoknak azért kell váltaniuk, mert választott orvosukat Covid-osztályra vezényelték. Akik megengedhetik maguknak, inkább magánkórházat választanak az alacsonyabb fertőzésveszély reményében, de ez tényleg csak a legtehetősebb családok számára opció.
A Szent János Kórház elsők között vállalta fertőzött kismamák szülésvezetését – a pozitív eseteket egy elkülönített szobában helyezik el, és külön személyzet foglalkozik velük. Szécsi Dávid szülész-nőgyógyász szerint az osztályukon elenyésző a fertőzés kockázata, hiszen a személyzet mindig védőmaszkot visel, és odafigyelnek a higiéniás szabályok betartására is. „Mi alapvetően csak akkor tesztelünk egy kismamát, ha gyanús esetnek minősül – tehát felső-légúti tünetei vannak, lázas, és/vagy kontaktban volt fertőzött személlyel. Amennyiben pozitív vagy feltételezett pozitív, egy szeparált helyiségben fog szülni, de számára is biztosított a rooming-in elhelyezés a kisbabájával, és egy külön számukra kihelyezett csecsemős nővér foglalkozik majd velük” – vázolja Szécsi.
Jelenleg két ilyen speciális szülőszoba működik a Jánosban, ami egyelőre elégnek bizonyult, de a fertőzöttek számának emelkedésével előállhat olyan helyzet, amikor problémássá válik a covidos kismamák elhelyezése. Szécsi egyelőre nem tud olyan kismamáról, aki a kórházban kapta el a vírust – november végéig összesen csupán 6 koronavírusos kismama fordult meg az osztályukon. Ők szerencsére tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelték át a fertőzést, és még a várandósság idején, a kórházon kívül kapták el a vírust.
A Szent János Kórházban zavartalanul működik az apás szülés is – a tünetmentes kísérők egy gyors kikérdezés és hőmérőzés után mehetnek be –, és mivel a dolgozók is tisztában vannak vele, mennyivel nehezebb most a kismamáknak, igyekeznek más módokon is segíteni nekik. „A látogatási tilalmat szigorúan vesszük, de ezt próbáljuk azzal kompenzálni, hogy 48 óra múlva hazaengedjük az egészséges kismamákat és újszülötteket” – magyarázza Szécsi. Ő egyébként azt tapasztalta, leginkább az apás szülés és a látogatási tilalom miatt aggódnak a kismamák, a fertőzéstől kevésbé tartanak – persze a fertőzöttek számának emelkedésével és az egészségügy terhelődésével a nők hozzáállása is folyamatosan változik.
A legnagyobb biztonságban
Ugyanezek miatt fontolgatta az otthonszülést a beszélgetésünk idején 22 hetes Anna is. Meghallgatott néhány otthonszüléssel kapcsolatos előadást, beszélt bábákkal, akik között igyekezett megtalálni a hozzá hasonlóan „földhözragadtabb típusokat” – azt mondja, tőle elég távol áll az a spirituális megközelítés, amit néhány otthonszülésben tapasztalt szakembernél érzékelt. Ezzel párhuzamosan felvette a kapcsolatot egy nőgyógyásszal is, aki egy magán- és egy állami kórházban is rendel. Végül a kórház mellett döntött, és most magánellátásban jár terhesgondozásra, hogy elkerülje a kórházak zsúfolt várótermeit és a betegekkel való érintkezést.
Szülni viszont már állami kórházban szeretne, hiszen magánban a szülés ára több mint 1 millió forintra rúgna. A látogatási tilalom miatt most ambuláns szülést szeretne, vagyis szülés után – ha ő és a baba is jól vannak – saját felelősségre hazamenne, és nem várná meg a három napot. Anna tisztában van vele, hogy áprilisig még sok minden változhat szülése körül, de most meg van győződve arról, hogy számára a kórház jelenti a nagyobb biztonságot: „Ha csak egy százalékkal nagyobb biztonságban vagyok a kórházban, akkor én benyelem a neonfényt meg a műszerek látványát.”
Persze a legtöbb nő számára még mindig a kórház jelenti a biztonságot: Orsi január végére várja babáját, de meg sem fordult a fejében, hogy otthon szüljön. Egyrészt bízik benne, hogy a kórházakban mindent megtesznek a fertőzés kockázatának mérsékléséért, másrészt a Covidnál sokkal jobban fél az otthonszülés során esetlegesen felmerülő komplikációktól. „Teljesen megértem és elfogadom, ha valaki így dönt, de én sokkal nagyobb biztonságban érzem magam, ha orvosok és orvosi műszerek, eszközök vesznek körül. Vírus ide vagy oda, sokkal nagyobb veszélynek érezném, hogy egy komplikáció miatt mentőre kelljen várni, hiszen 10–15 percen is rengeteg múlhat.”
Ettől függetlenül a Másállapotnál úgy gondolják, akik a járvány alatt pozitív tapasztalatot szereztek az otthonszülésben, várhatóan a jövőben is ezt választják majd, ami hosszú távon is megemelheti az otthonszülések számát. Az biztos, hogy ha az otthonszülés a jövőben elterjedtebbé válik, akkor több bába képzésére, jobb infrastruktúrára és az otthonszülések szorosabb monitorozására lesz szükség. Ha pedig mindez a kórházakat is arra készteti, hogy indokolatlan beavatkozások és nemritkán traumatizáló bánásmód helyett az intézmények falai között is háborítatlan, természetes szüléseket kísérjenek, végül tényleg minden terhes nő jól járhat – akárhogy is dönt.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Stressz, zokogás, Vadnyugat – Lehetetlen helyzetbe hozta a kismamákat az új egészségügyi törvény
Káoszt és bizonytalanságot hozott a szülészeteken az egészségügyi szolgálati jogviszonyról törvény: január első hetében rengeteg kismama csak az esedékes vizsgálatán tudta meg, hogy hiába fogadott orvost, végül csak az ügyeletesnél kell majd szülnie. Bár a kormány az összeférhetetlenségi szabályoknál a szülész-nőgyógyászokkal kivételezne, a járványhelyzet miatt a részletszabályok egyelőre nem jelentek meg. Az érintett orvosok szerint, ha a jogszabály a jelenlegi formájában lép életbe, teljes szülészeti osztályok kerülnek majd a működésképtelenség szélére.
