A 9 éves Parwana Malik és családja belső menekültként élnek Északnyugat-Afganisztánban egy menekülttáborban. A CNN ebben a táborban készített riportot, és mint ahogy írják: a tálib hatalomátvétel óta a humanitárius krízis egyre súlyosabb az országban, így a Badghis régióban fekvő menekülttábor lakóinak élete még az eddiginél is kilátástalanabbá vált. Az éhség nagyon nehéz döntések meghozatalára kényszerít családokat, különösen, hogy közeleg a kegyetlen tél – írja a CNN.

"Napról napra, egyre nő azoknak a családoknak a száma, akik eladják a gyerekeiket. Az élelmiszerhiány, a munkahiány miatt a családok azt érzik, hogy nincs más választásuk" – fogalmaz Mohammad Naiem Nazem, emberjogi aktivista. Nazem szerint az utóbbi hónapokban megszaporodtak az olyan esetek, amikor egy-egy család a kényszerházasságban látja szorult helyzetének megoldását.

Parwanát az apja egy 55 éves férfinek adta el október végén 2200 dollárt érő jószágért, földterületért és némi készpénzért cserébe. Ez mindössze pár hónapig fogja fedezni a család megélhetését.

A CNN-nek nyilatkozó családfő korábban már a 12 éves lányát is eladta, és a férfi állítása szerint ugyan szégyelli magát, és bűntudata van, de úgy érezte, hogy nincs más megoldás, ha etetni akarja a nyolcfős családját. Mint mondja, a házasságra kényszerítés előtt sok mindennel próbálkozott, hogy pénzhez jusson: a városban próbált munkát keresni (sikertelenül), a rokonoktól kért kölcsön, a felesége pedig a tábor más lakóitól kért élelmet.

A kilencéves kislányt megvásároló vevő, Qorban nem nevezi házasságnak a gyerek megvételét. Azt mondja, van egy felesége már, aki majd a gyerekről gondoskodni fog. A CNN-nek nyilatkozva igyekszik meggyőző lenni: nem fogja verni a gyereket – fogalmaz. "(Parwana) olcsó volt, és az apja nagyon szegény, szüksége volt a pénzre. A lány a házamban fog dolgozni. Nem fogom megütni őt. Úgy fogok vele bánni, mint egy családtaggal. Kedves leszek."

Bár az ilyen kényszerházasságok 15 éves kor alatt Afganisztánban is illegális emberkereskedelemnek számítanak, az országnak főként a vidéki területein gyakran fordulnak elő ilyen esetek. A tálibok augusztusi hatalomátvétele óta pedig még gyakrabban, mivel egyre nagyobb az országban az éhínség. A lakosságnak több mint a fele nem jut rendszeresen élelemhez, és a becslések szerint több mint 3 millió, 5 éves kor alatti gyerek fog alultáplálttá válni a következő hónapokban.

Az élelmiszerárak az egekbe szöktek, a bankok kifogynak a pénzből, az alkalmazottak fizetés nélkül maradnak. Közel 677 ezer ember menekült el otthonából a tálib hatalomátvétel miatt. Sokan közülük azonban nem jutottak át a határon, hanem hasonló afganisztáni menekülttáborokban élnek, mint Parwana családja.

A családok és a lány gyerekek számára további nehézséget jelent, hogy a tálibok az ígéretükkel ellentétben egyelőre nem engedik a lányokat középiskolába. Ez a helyzet azonban a lányokat ugyancsak a kényszerházasságok piacára taszíthatja.

"Amíg egy lány iskolába jár, a családja invesztál a jövőjébe" – mondja a Human Rights Watch társigazgatója, Heather Barr. "Amint a lány kiesik az oktatásból, hirtelen megnő annak a valószínűsége, hogy ki fogják házasítani." Amint egy lányt eladnak menyasszonyként – teszi hozzá a szakértő – annak az esélye, hogy valaha folytatni tudja majd a tanulást, a nullával lesz egyenlő.

A megfelelő felvilágosítás és egészségügyi szolgáltatások híján az ENSZ adatai szerint a 15 és 19 év közötti afgán lányok 10 százaléka évente szül egy gyereket.  

Képünk illusztráció.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: