szerző:
Kovács István
Tetszett a cikk?

Ha kiszabadulunk a magyar konyha Bermuda-háromszögéből, már fontos lépést tettünk azért, hogy a szerveink lassabban öregedjenek.

Miközben a kutatók arról beszélnek, hogy pár év, és akár évtizedekkel is meghosszabbíthatják az emberek életét, megtalálták az örök fiatalság titkát, aközben váratlan dolog történt:

az emberek várható élettartama elindult lefelé.

Az Egyesült Államokban 2015-ben érték el a csúcsot, akkor 78,9 év volt az átlagos várható élettartam, azóta a kilátások romlottak. A mélypont 2021-ben volt, ami nem csoda, mert abban az évben tetőzött a koronavírus-járvány miatti halálozás – nem csoda, hogy akkoriban csak 76,1 év volt, amit átlagban az emberek várhattak az élettől. Ám ez az érték, 2023-ban is csak 78,4 évig araszolt vissza. Mindezt úgy, hogy a fejlődés töretlen az egészségügyben és a hozzá kapcsolható tudományágakban.

Ennek okait a legegyszerűbben úgy lehetne megfogalmazni, hogy miközben a tudomány fejlődik, az ember nem változik, illetve megtartja önpusztító szokásait. Itt nem elsősorban a dohányzásról vagy egyéb szerhasználatról van szó, hanem a mozgáshiányról és a helyetelen táplálkozásról. Eric Topol kardiológus, a Super Agers című könyv szerzője arról beszélt a Voxnak, hogy a hosszú életkor titka elsősorban nem a szilícium-völgyi laborokban keresendő, mert már jó ideje lehet tudni, hogy mi szükséges ahhoz, hogy szép kort éljünk meg.

Meddig tolható ki az emberi élet? Hány éves korig az egészség? Elértünk a határhoz?

Elérte már az emberiség a maximálisan lehetséges életkort, vagy még van hova fejlődni? Bár e kérdésről régóta tart a szakmai vita, tudósok ma inkább előbbit tartják valószínűnek, mivel az öregedést okozó élettani folyamatok kikapcsolása csodaszámba menne.

A szakember arra is felhívta a figyelmet: az elmúlt években már kiderült, a biológiai életkorunk több mint egy születési dátumból könnyen kiszámolható adat, mert több tényező határozza meg, ráadásul a szerveink sem egyformán öregednek. Összességében attól függ, kik vagyunk (azaz a fránya gének), és hogyan élünk. Az is kiderült, hogy az öregedésnek ez a másik fajtája,

a biológiai öregedés többet számít az egészség szempontjából, mint az, hogy épp hány évesek vagyunk.

Az elmúlt években sikerült kifejleszteni olyan biológiaikor-tesztet, amelynek segítségével megállapítható a szervek kora, és az is kiderülhet belőle, milyen betegségeknek van a legnagyobb kockázata. A neten könnyen találni efféle kortesztet, igaz, az ára kissé borsos, 249 dollárért (91 ezer forintért) már rendelhető ilyen.

Kösz, jól: A hosszú és egészséges élethez a beleinken és a génjeinken keresztül vezet az út

Mi a kapcsolat a sejtjeink és az öregedés között és mit jelent a biológiai életkor? Mennyire hatnak a génjeink a betegségeink kialakulására és mi más befolyásolja még az egészségünk megőrzését? Milyen vizsgálatokra „kötelező” eljárnunk, és mennyibe kerül, ha mindent tudni akarunk a testünkről?

A négy legfontosabb terület

Ha azt akarjuk, hogy a biológiai életkorunk ne haladja meg azt, amit a személyi igazolványunk mutat, sőt, vannak nagyon jó módszerek, és még űrtechnológia sem kell hozzá. Topol szerint az egyik legfontosabb pont az étkezés. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a vörös húsok Amerikában igen elterjedt fogyasztása nem éppen a hosszú élet titka, de nyugodtan mellé képzelhetjük a rántott karaj-pörkölt-szalonna Bermuda-háromszögben fogant magyar konyhát is. Ehelyett a szakember szerint a mediterrán étrendet kellene előnyben részesíteni, amely teljes kiőrlésű gabonákból, zöldségből, olívaolajból, valamint halakból és sovány húsokból tartalmaz nagyobb mennyiséget.

Mindezt egy átfogó kutatással is alátámasztották: 105 ezer ember adatait vizsgálták meg, kiderült, azok közül, akik súlyos betegség (rák, szívbetegség, kognitív hanyatlás stb.) nélkül érték meg a 70. életévüket, sokan mediterrán vagy ahhoz közelítő étrendet követtek. Topol szerint a vörös húsokkal egyébként is érdemes csínján bánni, mert gyulladásserkentő hatásuk van, ami felgyorsíthatja a szervi öregedést.

A Harvard tudósai megtalálták a legjobb étrendet az egészséges öregedéshez

Az amerikai Harvard Egyetem nagyszabású kutatásában három évtizeden keresztül figyelték meg több mint százezer ember táplálkozási szokásait, hogy kiderítsék, melyik étrenddel őrizhetjük meg legjobban az egészségünket. Kiderült, hogy még a mediterrán diétánál is van jobb.

Ha az emésztést kipipáltuk, jöhet az alvás, amit rendbe kell tenni. Nemcsak az számít, hogy mennyit alszunk, hanem a minőség is nagyon fontos, ha nincs a pihentető mélyalvás, akkor „sokkal jobban ki vagyunk téve az agy öregedésének” – figyelmeztetett a szakember. Kutatások kimutatták: azoknál, akik kevesebb órát töltenek mélyalvással, nagyobb a kockázata a neurodegeneratív betegségek, például a demencia kialakulásának, míg a több mélyalvás bizonyos szintű védelmet adhat az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó memóriavesztéssel szemben. Tehát rendbe kell tenni az alvást.

Kösz, jól: Rosszabbul alszunk, mint eddig bármikor – hogyan pihen két alvásszakértő?

Magyarországon még a nemzetközi átlagnál is rosszabbul alszanak az emberek, és az alvászavarral szakemberhez fordulók között már megjelentek a tíz év körüli gyerekek is. Mi ennek az oka, és hogyan tudjuk rávenni magunkat, hogy az alvást ne elvesztegetett időnek fogjuk fel? Mennyit számítanak az alvás körülményei, hogyan és mennyiért vásároljunk matracot, és segítenek-e az alvássegítő készítmények?

A testmozgást sem szabad elhanyagolni. Egy tanulmány szerint heti egy óra erőnléti edzés 25 százalékkal csökkentette a kockázatát, hogy valaki meghaljon – ez meglehetősen erős indok, hogy kissé átmozgassuk a testünket. Eric Topol a saját testsúlyos gyakorlatokat ajánlja erre a célra, és a guggolást (ez azért mégsem lábnap) se hagyjuk ki, bármennyire is utálja mindenki.

A negyedik és egyben utolsó ajánlása a szakembernek, hogy ne hanyagoljuk el a társadalmi életet. Barátokkal, családtagokkal, ismerősökkel tartsuk a kapcsolatot, ez ugyanis rengeteget jelent a kutatások szerint az egészségünk szempontjából, még ha az öregedéssel párhuzamosan szűkülnek is a társas érintkezés lehetőségei. A tudósok kifejezetten ajánlják a csoportos kirándulást a természetben, aminek a jótékony hatását szintén megerősítette egy kutatás. A társas kapcsolatok pozitív hatásáról készült egy felmérés, ami egészen brutális adatot mutat: 32 százalékkal magasabb az elhalálozás esélye azoknál, akik magányosan élnek. Az idegrendszeri képalkotó vizsgálatok még

biológiai hatását is kimutatták az egyedüllétnek: a gyulladásos citokinek számának emelkedését az agyban, valamint az összetett információk megjegyzéséért felelős hippokampusz térfogatának zsugorodását.

Mindent összefoglalva, aki sokáig akar élni, illetve azt akarja, hogy a szervei ne öregedjenek rohamléptékben, annak a mediterrán étrend felé kell elindulnia, jókat kell aludnia, legalább heti egy órát edzenie, és néha elmenni a barátaival kikapcsolódni. Annyira nem is vészes.

„Iszonyatos stressz az X generáción, hogy felfogja, mit jelent ma az öregedés”

A magyar lakosság több mint 40 százaléka ötven év fölötti, nekik kell elsőként szembenézniük az idő múlásával. Miben más ma az öregedés, mint néhány évtizede? Mi mindent tehetünk, hogy a lehető legjobban éljük meg ezt az időszakot, és mit tehetünk az öregséggel kapcsolatos sztereotípiák ellen, amelyek máig makacsul tartják magukat?

Nyitóképünk illusztráció: AFP / Eugenio Marongiu

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!