Az egészsége múlhat rajta, hogy naponta hányszor jár ki vécére

Elsőre talán furcsa, és még inkább személyes kérdésnek tűnhet, de fontos feltennie magának: milyen gyakran szokta elvégezni a „nagydolgát” – a válasz ugyanis sokat elárulhat az egészségéről. Egy 2024 júliusában megjelent tanulmány 1425 ember székletürítési gyakoriságát vizsgálta, és összevetette azt a résztvevők demográfiai adataival, életkorával és egészségi állapotával.

Kiderült, hogy a túl gyakori vagy túl ritka székletürítés mögött különféle problémák állhatnak, míg a legjobb egészségi állapotban lévők általában naponta egyszer vagy kétszer ürítenek – ez az „arany középút”.

„Ez a kutatás azt mutatja, hogy a bélmozgás gyakorisága hatással van az egész test működésére, és ha ez a gyakoriság eltér a normálistól, az növelheti a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát” – idézi Sean Gibbonst, a Washingtoni Egyetem mikrobiológusát, egyben a tanulmány vezetőjét a Science Alert. „Ezek az eredmények segíthetnek abban, hogy még az egészséges emberek esetében is jobban megértsük és szabályozzuk a székletürítés gyakoriságát, ezzel elősegítve az általános egészséget és jó közérzetet” – tette hozzá.

A kutatást az Institute for Systems Biology (ISB) csapata végezte. Olyan emberek vécéhasználati szokásait vizsgálták, akik általánosságban egészségesek voltak, vagyis nem szenvedtek vesebetegségben, irritábilisbél-szindrómában vagy az úgynevezett Crohn-betegségben.

A résztvevők önbevallás alapján jelezték, milyen gyakorisággal szoktak üríteni. Ezt követően a kutatók négy csoportba sorolták őket:

• székrekedés – heti egy-két széklet;
• alacsony-normál – heti három-hat széklet;
• magas-normál – napi egy-három széklet;
• hasmenés – napi négy vagy több folyékony széklet.

Emellett a kutatók elemezték a résztvevők vérvizsgálati eredményeit, genetikai adatait, valamint a székletmintákban található bélbaktériumokat is. Ezután megnézték, van-e összefüggés a székletürítés gyakorisága, valamint az egészségi adatok, az életkor és a nemek között.

Általánosságban elmondható, hogy a nők, a fiatalabbak és az alacsonyabb testtömeg-indexű emberek ritkábban járnak vécére, de még ezek figyelembevételével is egyértelmű összefüggés mutatkozott a székrekedés vagy a hasmenés és az egészségügyi problémák között. A hasmenéssel küzdő emberek székletmintáiban gyakrabban fordultak elő olyan baktériumok, amelyek általában a felső emésztőrendszerben élnek, mindeközben a vérmintáikban májkárosodásra utaló anyagokat találtak. Azoknak, akik ritkábban jártak vécére, a székletükben több olyan baktérium volt jelen, amely fehérjét bont. Ez székrekedés esetén ismert kockázat.

„Ha a széklet túl sokáig marad a bélben, a baktériumok először az összes rendelkezésre álló rostot elfogyasztják, amit hasznos, rövid szénláncú zsírsavakká alakítanak. Ezután az emésztőrendszer áttér a fehérje bontására, több olyan méreganyagot termelve ezáltal, amelyek bejuthatnak a véráramba” – magyarázta Johannes Johnson-Martinez, az ISB biomérnöke.

Ezeknek a méreganyagoknak egy részét megtalálták a betegek vérmintáiban is. Különösen sokat egy indoxil-szulfát nevű anyagból, amely a fehérjebontás ismert mellékterméke, és károsíthatja a veséket. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a székletürítés gyakorisága valóban hatással lehet az egészségre.

A jó hír, hogy van remény. Ha néhány dolgot megváltoztat a szokásain, hálás lesz érte a szervezete is. Azok, akik a „Goldilocks-zónában” voltak, vagyis megfelelő gyakorisággal látogatnak el a mellékhelyiségbe, arról számoltak be, hogy több rostot fogyasztanak, több vizet isznak, és többet mozognak. A székletmintáikban magas volt azoknak a baktériumoknak a száma, amelyek a rostok bontását segítik elő.