A KRÉTA működtetője vállalta a felelősséget a rendszer leállásáért
Az eKRÉTA Zrt. szerint nem sikerült felkészülni az óriási rendszerterhelésre, kizárólag az övék a felelősség.
Az eKRÉTA Zrt. szerint nem sikerült felkészülni az óriási rendszerterhelésre, kizárólag az övék a felelősség.
A tantermen kívüli digitális munkarend első napján összeomlott a KRÉTA-rendszer, ezzel ellehetetlenítve sok helyen a távoktatást. Az iskolafenntartó szerint a rendszer üzemeltetői nem hallgattak a minisztérium figyelmeztetésére. A hibát javították.
Az állami iskolákra rákényszerített KRÉTA-rendszer összeomlásával kezdődött az általános iskolák második online oktatási időszaka. A tanárok nem tudtak feladatokat feltölteni, a diákok letölteni, sokszor a belépéssel is baj volt. Igazából ott kezdődött el zavartalanul a távoktatás, ahol más platformokat használtak. UPDATE: válaszolt a Klebelsberg Központ.
Március 8-tól az általános iskolák is átálltak a tantermen kívüli online munkarendre. Az állam által erőltetett platform, a Kréta azonban nem mindenhol működik megfelelően.
Lett volna idő értelmesebb rendelet kidolgozására.
Pedig hétfőtől is lesz iskola, csak távoktatásban.
Az emberi erőforrások minisztere szerint ki kell alakítani egy olyan országos rendszert, ami alkalmas a további járványok elleni védekezésre.
Majdnem pontosan egy évre a hirtelen bejelentett iskolabezárás után most újra tantermen kívüli digitális munkarendre állnak át az iskolák. A lépés várható volt, de nem sokkal felkészültebb a rendszer erre, mint egy éve. A pedagógusok és a szülők azt remélik, hogy tényleg csak áprilisig tart a lezárás, mert most már konkrét tapasztalatok mutatják: a távoktatás nemhogy nem hatékony, sok helyen nem is működik.
Bár elvileg az oktatás szülői oldaláról szólt volna egy minapi beszélgetés, állandóan visszakanyarodott a „milyen lenne a jó iskola?” kérdéshez. Az biztos, hogy mindenkinek vannak ötletei arra, mit kellene még tanítani a gyerekeknek, de arról szinte soha nem esik szó, mit kellene kihúzni a tantervekből. Az oktatáskutató azt mondta, hogy azzal is meg lehetne barátkoznunk, ha a gyerekek akár „foltszerűen műveletlenek maradnak”.
A pedagógusok közül sokan alig várták az iskolabezárásról szóló döntést, még azok is, akik már átestek a fertőzésen. A lépés azonban nehéz helyzetbe hoz sok szülőt, főleg azokat, akik kisebb gyerekeket nevelnek.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemet tulajdonló kuratórium vezetője azt állítja, a tanárok agitálták a diákokat, hogy ne felvételizzenek. Erre írtak választ középiskolások.
Nem éri meg nyugdíjasként állami iskolában tanítani, mert választani kell a nyugdíj és a fizetés között.
Könnyűzenei alapszak indításával erősítene az egyetem.
Katasztrofális oktatási szükségállapotot okoznak az iskolabezárások – véli a szervezet ügyvezetője.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint különösen aggasztó, hogy a koronavírus új variánsai a gyerekek közt is terjednek.
Van azonban olyan intézmény is, ahol hagyományos felvételi lesz. Ott a diákoknak FFP2-es maszkban kell majd szóbelizniük.
Azokon az egyetemeken is nagy átalakítás következhet, amelyek nem vettek részt a modellváltásban.
Egy írásbeli kérdésre adott államtitkári válaszból derült ki, hogy február közepén az Eszterházy Károly Egyetem szenátusa megszavazta, hogy egyházi fenntartásba kerüljön az intézmény.
A tanárok többsége igenis szeretné beoltatni magát a koronavírus ellen, de csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinát fogadnák el.
A pedagógusok erősen szkeptikusak a keletről érkező oltóanyagokkal kapcsolatban.