Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Hónapok óta gőzerővel zajlik a felsőoktatás átalakítása, mind több intézmény dönt úgy, hogy modellt vált, azaz egy, az állam által létrehozott alapítvány tulajdonába kerül. Ez a folyamat húsznál is több hazai egyetemen indult, többeknél már le is zajlott, illetve az alapítványi modellre való átállás részleteiről tárgyalnak.
A hvg.hu megkereste azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyeknél az eddigi hírek szerint nem vetődött fel, hogy alapítványi tulajdonba kerülnének. A kapott válaszok alapján kiderült, hogy
a Magyar Táncművészeti Egyetemnél is vizsgálják a kérdést.
Bolvári-Takács Gábor rektor arról tájékoztatott minket, hogy január 27-én az ő javaslatára határozatot fogadott el az egyetem szenátusa, amelynek értelmében az intézmény megvizsgálja az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézménnyé történő átalakulás szakmai, szervezeti és gazdasági vonatkozásait. „A következtetéseket a most készülő Intézményfejlesztési Tervben kell megjeleníteni, amelyet a Szenátus március 31-ig fogad el” – írta a rektor.
Azt is hozzátette, hogy az egyetemnek még nincs kialakult álláspontja, így fenntartói egyeztetés sem történt.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a kérdésünkre azt közölte, hogy nincs napirenden a felsőoktatási modellváltás, így a fenntartói szerkezet megváltoztatásnak kérdése sem. A Zeneakadémia szintén így reagált.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemtől is hasonló szellemben válaszoltak. Azt írták, hogy az intézmény vezetése modell- vagy fenntartóváltásra vonatkozó kormányzati megkeresést nem kapott, és saját hatáskörben nem is kezdeményezett. Azt is közölték, hogy a fenntartó részéről tett nyilatkozatok sem jeleznek a BME-t érintő modellváltással kapcsolatos terveket. Ugyanakkor hozzátették, hogy
a jövőre vonatkozóan egyetemi álláspontot az átalakulások felhalmozódó tapasztalatainak ismeretében lehet kialakítani,
vagyis figyelni fogják a többi intézményben zajló folyamatokat.
Másfél hete a Jelen arról számolt be, hogy két újabb egyetem modellváltásáról tárgyaltak az Innovációs és Technológiai Minisztériumban egy közigazgatási államtitkári értekezleten: a Budapesti Gazdasági Egyetemről (BGE) és az Óbudai Egyetemről volt szó a megbeszélésen. Az Óbudai Egyetem szenátusa a múlt hét hétfőn határozatban indítványozta a modellváltás kezdeményezését, míg a BGE honlapja szerint jelenleg a modellváltással kapcsolatos szervezeti párbeszéd és az egyeztetések előkészítő szakaszában járnak, amit majd egy szenátusi döntés fog követni.
Januárban a nagy vidéki tudományegyetemek, illetve a Semmelweis Egyetem szenátusa határozott modellváltásról és arról, hogy megkezdik a tárgyalásokat az alapítványi fenntartásról. Az intézmények munkatársai és tanulói is több esetben hevesen tiltakoztak az alapítványi fenntartás ellen, leginkább az intézmények autonómiáját féltik a modellváltástól.
Orbán Viktor miniszterelnök Stumpf István volt alkotmánybírót bízta meg a modellváltás koordinálásával.
A modellváltást a Színház-és Filmművészeti Egyetem esetében botrány kísérte, miután kiderült, hogy 2020 szeptembertől alapítványi fenntartásban kell működniük. Az egyetem vezetése, illetve a szenátusa lemondott, miután az Innovációs és Technológiai Minisztérium nemcsak az SZFE tulajdoni jogát gyakorló alapítvány kuratóriumába, hanem annak felügyelőbizottságába sem választott be senkit azok közül, akiket az intézmény vezetése javasolt.
A hallgatók szeptember 1-től november 11-ig blokád alatt tartották az egyetemet, míg az SZFE dolgozói sztrájkot hirdettek, ami 101 nap után ért véget. A tiltakozó hallgatók létrehozták a FreeSZFE Egyesületet, az egyetem oktatói közül 26-an a múlt héten beadták a felmondásukat.
101 nap után véget ér az SZFE-sztrájk
Nincsen kommunikáció, ezért úgy vélik, a sztrájk sem vezet sehová. Az ellenállás azonban folytatódik.
(Képünk illusztráció)
