A szülők meghatározó szerepet játszanak abban, hogyan viszonyul kamasz gyerekük a pénzhez. Ha kap egy fix „jövedelmet”, amelyről maga rendelkezhet, hamarabb megtanulja értékelni a pénzt, és megérti, hogy nem áll korlátlanul rendelkezésre.
Hogyan befolyásolhatják a boldogsággal kapcsolatos beidegződéseinket és elvárásainkat a családi minták és a környezet?
A magyar érintetteknek csupán a felét diagnosztizálják.
A hordozás, akár szállítási eszközként, akár életformaként tekintünk rá, egy lehetőség, nem pedig kötelezettség. Nem lesz tőle senki se jobb szülő, mint ahogy nélküle se rosszabb - írja Apapara című könyvében Szél Dávid gyakorló pszichológus. Részlet.
Mi a családi titkok funkciója, tartósítószere és szavatossági ideje?
Gyermekünk személyiségének kialakulásával egyre inkább kitekint a saját világából, és elgondolkodik a társadalomban betöltött szerepéről. Képes elvontabban is látni a jövőjét, és hogy mit tehet a világért. De mit tehet egy szülő, ha gyereke bejelenti, hogy részt vesz egy tüntetésen?
Az emberek 70 százaléka legalább egyszer érezte azt élete során, hogy nem méltó sem a díjakra, amiket valaha kapott, sem a betöltött pozíciójára. Vannak, akik nemcsak egyszer, hanem folyamatosan ezt érzik.
A legújabb genetikai és pszichológiai kutatások egyik legizgalmasabb vetülete, hogy hol kezdődik az én, és meddig hatnak a felmenőinktől ránk hagyományozott tapasztalatok.
Mit lehet tanulni emberismeretről, kapcsolati dinamikákról, a krízisek lélektanáról a sorozatokból? Hogyan válhat a filmnézés szórakozásból tudatos önfejlesztéssé? Ezekre a kérdésekre is választ ad a HVG Extra Pszichológia magazin új videósorozata, amelyben Kapitány-Fövény Máté elemez filmeket.
Minden kamasszal előfordul, hogy nem akar iskolába menni. Ilyenkor valóságos hatalmi játszma alakulhat ki, ami ellentmondásos érzésekhez vezet – különösen, ha munkába kell mennünk. Derítsük ki együtt az okokat.
Tudjunk meg minél többet a felmenőinkről, próbáljuk megérteni az életútjukat, hogy ne egy hiányokkal teli családtörténetet adjunk tovább, hanem egy élő, gazdag szövetet, ami által a személyes történetünk is gazdagabbá válik – hangzott el a legutóbbi virtuális HVG Extra Pszichológia Szalon estjén június 8-án, amelynek témája a transzgenerációs hatás volt.
A gyerekkorból a felnőttkorba való átmenet velejárója, ha egy kamasz cikinek gondolja a szüleit. Legjobb, ha ezt nem tekintjük személyes kritikának, csupán egy elkerülhetetlen fázisnak.
„Semmi nincs lelkileg erőteljesebb hatással a gyermekre, mint a szülők meg nem élt élete” – idézi Carl Gustav Jung tanulságos mondatát a Transzgenerációs történetek – Örökül kapott traumák és feldolgozásuk című kötet, amely különböző terápiás utak mentén vezeti végig az olvasókat azon a kérdésen, miért feltétlenül szükséges szembesülnünk felmenőink sokszor ismeretlen, elhallgatott múltjával annak érdekében, hogy kezünkbe vehessük a saját sorsunkat. Dr. Koltai Mária pszichiáterrel, kiképző pszichoterapeutával, a könyv elméleti bevezetőjének szerzőjével beszélgettünk.
A tinédzsereket gyakrabban ragadják el szélsőséges érzelmek, mint a felnőtteket, és gyakran feketén-fehéren látják a világot. Ráadásul önállóan akarják irányítani az életüket. Ha úgy érzik, akadályozzuk őket, frusztrációjukat gyűlöletként élhetik meg.
Hódít a válás az 50 feletti pároknál. Döntés előtt érdemes megismerni néhány újabb keletű szakkifejezést, amely segíthet elemezni és megoldani az évtizedek alatt kialakult helyzetet.
Gyermekkori tapasztalatainkat akár akarjuk, akár nem, magunkkal visszük a párkapcsolatba, és ezek többnyire észrevétlenül befolyásolják a hozzáállásunkat.
A meggyengült párkapcsolatok újraépítéséről, ezzel együtt a bizalom megingásáról és megtartásáról, a családban tanult viselkedési minták és a titkok hosszú távú hatásairól is szó esett a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi online estjén, ahol két elismert pszichológus és családterapeuta, Hajdu Judit és Megyeri Zsuzsanna osztotta meg a tapasztalatait.
Mostanában sokat hallani a transzgenerációs hatásról, sőt traumáról, és felmerülhet bennünk, hogy ez a jelenség milyen módon bukkanhat fel az ember életében.
Az első szerelem talán már általánosban utolérte gyermekünket. Serdülőként azonban még intenzívebben éli át ezeket az érzelmeket, hiszen ekkor robbannak be a nemi vágyat szabályozó hormonok, és ekkor erősödik fel a kötődés vágya is.
Nemcsak a természetben, de egy jó párkapcsolatban is szabadnak érezheti magát az ember – hangsúlyozta a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi vendége, Belső Nóra pszichiáter. Az est során szó esett arról, milyen változásokat hozott a szabadság terén a Covid–19, mi köze a természetnek a szabadsághoz, és mit számít, ha valaki tisztában van a saját értékeivel.
