HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

Hogyan befolyásolhatják a boldogsággal kapcsolatos beidegződéseinket és elvárásainkat a családi minták és a környezet?

Vajon milyen különböző okai lehetnek annak, ha valaki többnyire negatívan viszonyul önmagához, másokhoz és általában a világhoz? Ebben szerepet játszhatnak (1) traumák, (2) nevelési stílus, (3) téves információk a boldogságról, (4) alacsony önbecsülés és túlzott hasonlítgatás másokhoz. Nézzük most meg ezeket egy kicsit részletesebben is.

Traumák

Ismert, hogy a fizikai, szexuális és érzelmi bántalmazás jelentősen befolyásolja az önértékelést, és azt is, ahogy másokhoz és általában a világhoz viszonyulunk. Aki megtapasztalta a traumát, kontrollálhatatlan emlékbetörések formájában újra és újra átélheti a negatív történéseket, ráadásul gyakran érez bűntudatot vagy szégyent a vele történt dolgok miatt.

Nevelési stílus

Rendelje meg online!

Szintén jelentős hatást gyakorolhat a nevelési stílus. Ha például egy szülő lekicsinylően bánik a gyermekével, és azt bizonygatja, hogy az nem viszi majd semmire, vagy folyton hasonlítgatja („Nézd csak meg, XY milyen szép, milyen okos, milyen jól viselkedik, bezzeg te…”), akkor a gyermek jó eséllyel negatív önképet alakít ki magáról.

Sajnos a szülő vagy a szülők boldogtalansága önmagában is mintaként szolgálhat, és közvetíthet bizonyos hozzáállást az élethez. Tovább ront a képen, ha a szülő vagy a szülők valamilyen mentális betegségben vagy függőségtől szenvednek (például depresszió, alkoholizmus). Ezek szintén negatív hatással lehetnek a gyermek viszonyulásaira önmagához, másokhoz és a világhoz.

Téves információk a boldogságról

A legveszélyesebb tévhitek ebből a szempontból, ha tökéletes körülményekhez vagy nagy dolgokhoz kapcsoljuk a boldogságot. Mind a túlzó törekvés a boldogságra, mind pedig a félelem a boldogságtól (vagy annak kimutatásától) gátolhatja a pozitív életszemlélet gyakorlását.

Egyes családok a boldogságot veszélyesnek, hamisnak és rombolónak tartják, a siker és az öröm megélését tilalmazzák. Ezekben a családokban csak a kemény munka, a sok lemondás és az izzadsággal elért teljesítmények keltik fel a többiek figyelmét, és nem szokás örömteli eseményekről, kellemes élményekről beszámolni.

Az ehhez hasonló élettapasztalatok könnyen kialakíthatják azt a hiedelmet, hogy ha jól érzem magam, megbántok vele másokat, és emiatt nem fognak szeretni.

Instabil önértékelés és túlzott hasonlítgatás másokhoz

hvgkonyvek.hu

Ismert, hogy mind az instabil, alacsony önértékelés, mind pedig a túlzó önimádat (narcizmus) akadályozza a boldogságot. Az önértékelés a szocializációs folyamat során formálódik. Ha a számunkra fontos személyektől (akik leggyakrabban a szüleink) feltétel nélküli szeretetben és elfogadásban részesülünk, pozitív és stabil önértékelés alapozódik meg. Az instabil önértékelés pedig annak a következménye, hogy megtanultuk, a figyelemért és a szeretetért cserébe bizonyos elvárásoknak meg kell felelnünk.

A szociális média túlzó használata, amely egyre inkább megfigyelhető főként a fiatalabbak körében, szoros kapcsolatban áll az instabil önértékeléssel. Ha valaki túl sok időt és figyelmet szentel ezeknek a platformoknak, könnyen kialakíthatja azt a vélekedést, hogy másoknak tökéletes a külseje, a párkapcsolata és a családi élete, vagy szárnyal a karrierje és így tovább.

Miközben ezeket az oldalakat böngésszük, könnyű elfeledkezni arról, hogy általában nem a rossz pillanatainkat vagy a testi tökéletlenségeinket osztjuk meg másokkal, és a photoshop szó szerint csodákra képes.

Ugyanakkor a túlzó önimádat, a narcizmus is akadályozza a boldogságot, elsősorban azért, mert akadályozza a valódi szeretetpillanatok átélését. Ennek ugyanis az a feltétele, hogy a teljes figyelmünket a másik emberre fordítsuk, és pillanatnyilag az ő jólléte legyen a legfontosabb számunkra. A narcisztikus ember ehelyett – erős énközpontúsága és csodálat iránti igénye miatt – inkább uralni akarja a társas kapcsolatait.

Hogyan változtathatunk a boldogsággal kapcsolatos beidegződéseinken és elvárásainkon? Olvassa tovább Nagy Henriett pszichológus, egyetemi adjunktus írását a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben örökölt sorsunkkal, a transzgenerációs hatással foglalkozunk.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.



HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!