Kecskés D. Gusztáv: Politikai-stratégiai indítékok határozzák meg francia–magyar kapcsolatokat
Emmanuel Macron francia elnök budapesti látogatása alkalmából tekinti át történész szerzőnk a két ország kapcsolatait.
Emmanuel Macron francia elnök budapesti látogatása alkalmából tekinti át történész szerzőnk a két ország kapcsolatait.
Olykor egymás ellen háborúztak a brit korona országai, és megesett, hogy hívei ragaszkodtak a királynőhöz a köztársaság kikiáltása után is. Mennyire más ez, mint a horvát-magyar példa!
Arany János azt mondta róla, hogy ő a szőlészet Petőfije, Ady Endre pedig azt írta a szőlőskertjéről, hogy „ez a kert a csodák kertje”. A száz évvel ezelőtt, 1921. december 3-án elhunyt Mathiász Jánost a legnagyobb szőlészek, borászok között tartják nyilván világszerte. Úgy emlékeznek rá, mint aki a filoxéra pusztítása után föltámasztotta a magyar szőlészetet. Az már kiesett az emlékezetből, hogy bizony a filoxéra elterjesztésében is kitüntetett szerepe volt.
A nagyvilág szemében korának első számú orientalistája és magyar tudósa itthon majd három évtizeden át intézte utálattal a pesti hitközség piszlicsáré ügyeit. Többnyire éjszaka, alvás helyett írta meg korszakalkotó műveit. Számos ország számos egyetemén kínáltak számára fényes megélhetést nyújtó katedrát, csak a hazájában nem. Mégis itthon várta ki, dühvel és fájdalommal, hogy hajlott korára megélhessen abból, amire hivatva volt.
Nem illik bele a hivatalos ukrán történelemszemléletbe a 80 éve elkövetett Babij Jar-i mészárlás emléke. A holokauszt egyik szimbólumává vált tömeggyilkosságot a német Wehrmacht- és SS-katonák mellett ukrán kollaboránsok és rendőrök követték el.
Charles De Gaulle Franciaországa erősen centralizált, elnöki köztársaság volt, de mégiscsak megfelelt a parlamentáris demokrácia normáinak. 1961. október 17-én azonban a rendőrség Párizsban olyan tömegmészárlást hajtott végre, amely példátlan a parlamentáris demokráciák történetében. A gyorsan feledésbe merült hatósági tömeggyilkosság áldozatainak pontos száma máig ismeretlen, de valószínűleg százas nagyságrendű.
Telefonlehallgatás és kémszoftverrel történt megfigyelés is segíthette az egykori felvidéki magyar maffiába beágyazódott, az 1999-es alvilági leszámolással is gyanúba hozott, Turek becenevű férfi minapi elfogását.
A saját rendkívüli családtörténetét megíró Jennifer Teege fekete németként kényelmesen él Hamburgban, és aggódik Európa és a világ jövőjéért. Könyve most jelent meg magyarul, utolsó szava: „remény”. Interjú.
1946. október 5-én halt meg egy moszkvai börtönkórházban az egyik legnagyobb tekintélyű magyar kormányfő, gróf Bethlen István. Ellensége volt a demokráciának is, a diktatúrának is, de mindenkivel kész volt összefogni, ha azzal vélte szolgálni a nemzet vélt érdekét, melynek minden egyetemes értéket alárendelt. Hitt a folytathatatlan folytathatóságában, a lehetetlen lehetőségében.
A szocializmusban teliszórták velük az egész fővárost, majd hagyták lerohadni, ma pedig már petíció szól a megmentésükért. Egy kevésbé átgondolt, ragyogó fejlesztés, mely végül dadogós, foghíjas mostohagyermekként végezte a budapesti lakosok szemében. Így lett az Állami Biztosító feliratából előbb Államosító, majd Ásító.
A magyar katolicizmus nagy eseménye lett az 1938-as budapesti eucharisztikus világkongresszus, amely miatt Hitlerrel is összevesztek, aki az Anschluss közben nem akart nagy dzsemborit a szomszédban, másrészt haragra gerjedt az őt ért kemény vatikáni bírálatok miatt is.
Evangélikus tábori püspök, zsidó főügyész, kételkedő izraeli titkosszolgák is szereplők a különös történetben.
Volt az erdélyi magyar kisebbség katolikus kisebbségének egy karizmatikus, nagy prédikátora, püspöke, akiről Magyarországon életében szinte tudomást sem vettek. Márton Áron a fasizmus tiszteletétől gyorsan eljutott az elutasításáig, és 1944 májusában egyszerre ítélte el a zsidók deportálását, és magasztalta a nácik oldalán harcoló magyar katonák kitartását. Tizennyolc éven át tartották őt börtönben, majd házi fogságban.
Nemcsak az interneten van kevés nyoma a szolgáltatásnak, hanem a fővárosiak zöme sem emlékszik ötven év távlatából a mini taxikra. Nem csoda, hiszen csak négy évig robogtak az utakon Zastaváikkal a légikísérős formaruhákba bújtatott sofőrhölgyek.
Csak a Szovjetunió összeomlásakor derült ki, hogy 1979-ben egy szverdlovszki katonai laborból szabadultak ki a több tucat ember halálát okozó lépfene-, másik nevén anthrax-baktériumok. Meglehet, hogy a Covid-járványt okozó vírus valódi történetének felgöngyölítéséhez is még évek kellenek.
1989-ben a magyar titkosszolgálatokat alig másfél nappal a tervezett érkezés előtt tájékoztatták arról, hogy Ro Te Vu ellen merénylet készül. Az ellenakció bravúrosan sikerült, a történelmi látogatást nem kellett lemondani.