A fajvédők azért kerülhettek egy platformra a kommunistákkal, mert a zsidóknál is jobban gyűlölték a németeket. Ám a budapesti ellenállóknak esélyük sem volt – derül ki Bartha Ákos Véres város című új könyvéből.
Egy világbirodalom megalkotója, a széthúzó bojárság önkényének letörője vagy paranoiás, elmebeteg tömeggyilkos, Oroszország megrontója. Hol az előbbinek, hol az utóbbinak látták a 475 évvel ezelőtt, 1547. január 16-án megkoronázott első orosz cárt, a nem kevésbé rettegő, mint amennyire Rettegett Ivánt.
Akár többéves börtönt is jelenthetett volna az írónak az az üzenet, amelyet 1949-ben a Rákosi-diktatúra egyik vezetője, Gerő írt egy másiknak, a párt főideológusának, Révai Józsefnek, aki akkor a pártlap, a Szabad Nép főszerkesztője is volt. Alább bemutatjuk Méray Tibor egy eddig nem ismert levelét 1993-ból, amelyben magyarázatot ad arra a kérdésre is, hogy miképp kerülhette el Örkény István a börtönt.
A himlő kivételével a történelem során egyetlen járvány kórokozója sem tűnt el, és kevés pandémia ért véget hirtelen, inkább a lassú elmúlása a jellemző.
Világcsavargó, kalandor, nyelvzseni, üzleti zseni, amatőr régész és műkincscsempész, akinek a nevéhez a régészet történetének egyik legjelentősebb felfedezése kötődik, bár nem egészen azt fedezte fel, amit felfedezni vélt. Azt inkább pusztította brutális ásatási módszereivel.
Egy-egy tőlük vett idézettel emlékezünk a sokak által ismert és elismert hazai és külföldi hírességekre.
Több mint kétezer magyar zsidó neve szerepel azon a listán, melyet nemrég a közösségi médiában hozott nyilvánosságra a madridi szefárd intézet, a Centro Sefarad-Israel. Az orvosokat, kereskedőket, szabókat és több ezer társukat az egykori spanyol ügyvivő, Ángel Sanz Briz segítségével sikerült megmenteni, a hős diplomata történetét mégis kevesen ismerik. Madridban most ezen akarnak változtatni, amihez az egykori magyar túlélőkre és leszármazottjaikra is szükség van.
„Egy befolyásos kormánytag nézőpontjából követhetjük nyomon a magyar kabinet második világháborús politikáját, méghozzá nem egy történelmi számvetés keretében, hanem a munka dandárjában... minden utólagos korrekció nélkül.” Zsindely Ferenc, Teleki Pál államtitkárának naplója párját ritkító kordokumentum.
„Konok akarattal” kényszerítette magát naponkénti naplóírásra 1941-től Teleki Pálnak, majd két utódjának is miniszterelnöki államtitkára, Zsindely Ferenc. A kulisszatitkokkal teli, minap megjelent terjedelmes krónika visszatérő témája az öngyilkos kormányfő.
Emmanuel Macron francia elnök budapesti látogatása alkalmából tekinti át történész szerzőnk a két ország kapcsolatait.
Olykor egymás ellen háborúztak a brit korona országai, és megesett, hogy hívei ragaszkodtak a királynőhöz a köztársaság kikiáltása után is. Mennyire más ez, mint a horvát-magyar példa!
Arany János azt mondta róla, hogy ő a szőlészet Petőfije, Ady Endre pedig azt írta a szőlőskertjéről, hogy „ez a kert a csodák kertje”. A száz évvel ezelőtt, 1921. december 3-án elhunyt Mathiász Jánost a legnagyobb szőlészek, borászok között tartják nyilván világszerte. Úgy emlékeznek rá, mint aki a filoxéra pusztítása után föltámasztotta a magyar szőlészetet. Az már kiesett az emlékezetből, hogy bizony a filoxéra elterjesztésében is kitüntetett szerepe volt.
A nagyvilág szemében korának első számú orientalistája és magyar tudósa itthon majd három évtizeden át intézte utálattal a pesti hitközség piszlicsáré ügyeit. Többnyire éjszaka, alvás helyett írta meg korszakalkotó műveit. Számos ország számos egyetemén kínáltak számára fényes megélhetést nyújtó katedrát, csak a hazájában nem. Mégis itthon várta ki, dühvel és fájdalommal, hogy hajlott korára megélhessen abból, amire hivatva volt.
Nem illik bele a hivatalos ukrán történelemszemléletbe a 80 éve elkövetett Babij Jar-i mészárlás emléke. A holokauszt egyik szimbólumává vált tömeggyilkosságot a német Wehrmacht- és SS-katonák mellett ukrán kollaboránsok és rendőrök követték el.
Charles De Gaulle Franciaországa erősen centralizált, elnöki köztársaság volt, de mégiscsak megfelelt a parlamentáris demokrácia normáinak. 1961. október 17-én azonban a rendőrség Párizsban olyan tömegmészárlást hajtott végre, amely példátlan a parlamentáris demokráciák történetében. A gyorsan feledésbe merült hatósági tömeggyilkosság áldozatainak pontos száma máig ismeretlen, de valószínűleg százas nagyságrendű.
Telefonlehallgatás és kémszoftverrel történt megfigyelés is segíthette az egykori felvidéki magyar maffiába beágyazódott, az 1999-es alvilági leszámolással is gyanúba hozott, Turek becenevű férfi minapi elfogását.
A saját rendkívüli családtörténetét megíró Jennifer Teege fekete németként kényelmesen él Hamburgban, és aggódik Európa és a világ jövőjéért. Könyve most jelent meg magyarul, utolsó szava: „remény”. Interjú.
1946. október 5-én halt meg egy moszkvai börtönkórházban az egyik legnagyobb tekintélyű magyar kormányfő, gróf Bethlen István. Ellensége volt a demokráciának is, a diktatúrának is, de mindenkivel kész volt összefogni, ha azzal vélte szolgálni a nemzet vélt érdekét, melynek minden egyetemes értéket alárendelt. Hitt a folytathatatlan folytathatóságában, a lehetetlen lehetőségében.
Szocializmus Venezuelában, hurrikán az USA-ban: mind ok a benzinkutas sorállásokra, de az igazi fordulópont az 1973-as olajválság volt, egy arab-izraeli háború nyomán. Azóta azt is tudhatja a világ, hogy nem használhatja nyakló nélkül a Föld energiakészleteit.
A szocializmusban teliszórták velük az egész fővárost, majd hagyták lerohadni, ma pedig már petíció szól a megmentésükért. Egy kevésbé átgondolt, ragyogó fejlesztés, mely végül dadogós, foghíjas mostohagyermekként végezte a budapesti lakosok szemében. Így lett az Állami Biztosító feliratából előbb Államosító, majd Ásító.
