Sokak számára a magyar tenger a Riviéra, imádjuk a tó utánozhatatlan hangulatát, a hűvös hullámokat, a lángost, a nyári programokat. Csak az odautazás ne lenne… Régen minden jobb volt – vagy ezen a téren mégsem? Retrósorozatunkban most azt a hatvanas-hetvenes évek dunántúli dugóit idézzük fel.
A bolsevikokat másoló tucatnyi forradalmár száz éve hozta létre a Kínai Kommunista Pártot, amelyet az induláskor még a szétesőben lévő ország vezetésére is esélytelennek tartottak. Azóta viszont a világ második legnagyobb gazdasági hatalmát építette fel.
Fiai a múlt héten felavatták Diana walesi hercegné londoni szobrát, és új filmek, sorozatok, podcastok is készülnek róla. De mitől érdekes ő, csaknem negyedszázaddal a halála után is?
Ha kellett, akkor zsidó volt, de katolikus papként és a magyar úszószövetség sztármenedzsereként is bárkit be tudott csapni. Nagy lábon élt, világpolgárként, a fiatal fiúkat kihasználta, a rendszerváltás után elkövetett szélhámosságaiért végül nem kellett felelnie, mert viszonylag fiatalon meghalt. Izraelben és Svédországban is sok gazdag ember csuklik, ha meghallja a nevét. Vagyis az álnevét, mert amikor az Interpol körözte, Zemplényi György nem az igazi nevén mutatkozott be. Dezső András sorozatának következő darabja.
Izraelben voltak, akik nem is akarták elfogadni a pénzt, nehogy az megbocsátásnak tűnjön. A holokausztot szintén elszenvedett cigányok csak nehezen kerültek fel a kárpótlandók listájára. A németek Magyarországgal nem kötöttek úgynevezett globális egyezményt.
Magabiztos fellépés – ez volt a titka Hamrák Jánosnak, aki 1902-ben egy hatalmas átveréssel írta be magát a magyar szélhámosok történelemkönyvébe. Dezső András cikksorozatának 11. része.
Eörsi István költő, író, műfordító, dramaturg, publicista, aktivista, örök lázadó és kellemetlenkedő, krónikus őszinteségben szenvedő, a tapintattól zsigerileg irtózó, „könyörtelen bajkeverő”, aki egész életében a szabadság és egyenlőség rendszerét kereste, de nem találta, június 16-án lenne kilencvenéves, ha el nem vitte volna őt tizenhat évvel ezelőtt a leukémia.
A hetvenes-nyolcvanas években kultikus viseletté nemesült Alföldi papucsot lehetett szeretni vagy utálni, de tény, hogy hosszú évekig volt jelen megkerülhetetlenül a mindennapjainkban. Minél patinásabb volt, annál jobban nézett ki, és ha nem is mindig találtuk kényelmesnek, aki számított, ezt hordta.
A szocialista hiánygazdaságban a szovjet Fiat-klónt tömegek jegyezték elő, ami még inkább felhajtotta a kínálat sokszorosára rúgó keresletet.
A Kádár-korszakban szokatlan állampolgári engedetlenkedők mögé állt a már haldokló világhíres filozófus, Lukács György, s evvel komolyan hozzájárult ahhoz, hogy két éhségsztrájkoló kivívta rendőri felügyeletük megszüntetését. A Dalos Györggyel és Haraszti Miklóssal 1971-ben történtek hátterét a cikkben két, most először publikált forrásértékű dokumentum segít megvilágítani.
A hatóságok nemtörődömsége, illetve a globális felmelegedés is közrejátszott abban, hogy csak mostanában kezdik feltárni az első világháború lövészárokcsatáinak két különleges helyszínét.
Az első világhírűvé lett afroamerikai revüsztár hányatott körülmények között nőtt fel Amerikában, amely mindig mostohán bánt vele. Új hazájának Franciaországot választotta. A fél világot meghódította, a másik felét felháborította. Budapesten hódolók tömege várta, de szereplése ellen tiltakoztak a parlamentben és az utcán. A világháború idején a nyugati szövetségeseknek segített, kitüntetésekkel árasztották el, tizenegy különféle származású gyereket fogadott örökbe. Martin Luther King harcostársa volt, ki is tiltották a szülőhazájából.
Sokan pályáztak már a kriminalisztika történetében a legnagyobb magyar szélhámos címére, és méltán van köztük helye a magát dúsgazdag brazil milliárdosnak és attasénak kiadó Horváth Menyusnak. Dezső András magyar szélhámosokról szóló cikksorozatában most a húszas-harmincas évek csalókirályát mutatja be.
Lady Mary Wortley Montagu a variolációt (a vakcinázás ősét) már 75 évvel azelőtt alkalmazta, hogy Edward Jenner orvos a XVIII. század végén tökéletesítette az eljárást. Azóta a himlő vált az eddigi egyetlen eltüntetett kórokozóvá.
Állandó hiánycikk volt, amikor viszont volt, akkor nem mindig működött megfelelően. Magán, közületi, iker – így (nem) telefonáltunk az 1990-es évekig.
A kalandorok századának egyik leghíresebb kalandora volt a magyar-szlovák-lengyel Benyovszky Móric, aki első magyarként (szlovákként, lengyelként) járt a Föld sok eldugott helyén, melyet az ő emlékirataiból ismert meg a világ. Könyvek, kutatások, műalkotások és kommersz darabok tömege szól az életéről, amely mégis tele van máig megoldatlan rejtélyekkel. Már a neve is 33 változatban szerepel a Deutsche Nationalbibliothek katalógusában. Vannak, akik szabadságharcosként őrzik emlékét, aki korát messze megelőzve, első fehér emberként adta életét a gyarmati népek szabadságáért, és vannak, akik notórius hazudozóként, rabszolgakereskedőként, szerencsevadászként tartják őt nyilván. A Magyar-Madagaszkári Társaság Benyovszky-évnek hirdette ki az ideit születésének 280. évfordulója alkalmából. Holott nem is akkor született. Az viszont biztos, hogy 235 évvel ezelőtt, 1786. május 23-án halt meg (vagy 24-én).
A Vichy-érában leszerepelt közigazgatás tekintélyének helyreállítására hozták létre, ám végül a társadalom kettészakítottságának jelképe lett a most megszüntetett állami École nationale d'administration, azaz az ENA.
Volt, aki emléket hagyott maga után. Volt, akit a tudomány szépsége vezérelt. A 19. századig nem jelentett semmi rosszat az antropodermikus bibliopégia.
Nehéz új kliséket teremteni a hajbókoláshoz, ez derült ki az évtizede a hatalom csúcsán regnáló Orbánt méltató brosúra múlt heti bemutatóján, ahogy magából a kötetből is.
A magyar kötettel zárult egy 16 kötetes német holokauszt-dokumentumkiadvány. Alul- és fölülnézetből egyaránt átélhető benne a történelem.
