Századokon át az idegeneket okolták minden betegségért, ezért kapták ezek kölcsönösen más nemzetek nevét. Kezdetben a mostani világjárvány okozó vírust is kínainak mondták, de az Egészségügyi Világszervezet fellépése nyomán ma már a semleges Covid-19 nevet viseli.
A pécsieknek és a környéken élőknek strand és kirándulóhely, másoknak leginkább a Fishing: az Orfűi-tavakat mindenki ismeri. Jó 60 éve ezen a helyen még patakok csörgedeztek a völgyekben megbúvó falvakat összekötve, a tavakat állami akarat hozta létre.
1590–91-ben négy pápa halt meg 16 hónap alatt. Köztük VII. Orbán, aki a legjelentősebb pápák egyik lehetett volna, ha sírba nem viszi őt is a Rómában dühöngő maláriajárvány. Pápasága két hétig sem tartott, de így is megmutatta, milyen egy szociálisan érzékeny, nyitott és szegénybarát pápa.
Lista készült a támogató szavazókról és a hatalom ellenfeleiről is, a politikai ellenlábasokat és a sajtót megfigyelték. Skandalum...volt nyolc és fél évtizeddel ezelőtt – József Attila is megénekelte.
A kötöttpályás távolsági közlekedésben a gőzmozdony sebességével és teherbírásával nem versenyezhettek a lovak a XIX. században, de a városokban más volt a helyzet. Pesten próbálkoztak ugyan gőzüzemű – kávédarálónak becézett – városi vasúttal, de nem vált be. Az első lóvasutat már 1827-ben tervbe vették, de csak húsz évvel később, 1866. július 30-án döcöghetett el az első járat a mai Kálvin tértől Újpestig.
Katartikus össznemzeti élmény volt az 1989. június 16-ai, Hősök terei gyászszertartás, melynek kiharcolóit és megszervezőit – más zavaró körülménnyel egyetemben – a NER-nemzedék múlteltörlő buzgalommal igyekszik kiretusálni a köztudatból.
Nem is a Rosenberg-házaspár árulta el az amerikai atomtitkot – állítja egy új életrajzi könyv. Korábban a pár gyerekei Obama elnöktől hiába kérték, hogy segítsen elégtételt szolgáltatni anyjuknak, most Bidenbe vetik bizalmukat.
Amerikában a harmadik lett az asztronauták sorában, és mégis az USA első űrhajósaként tartják őt számon. Nemzeti hősből lett még nemzetibb hős. Sokszor halhatott volna hősi halált két háborúban és az űrhajózás legkockázatosabb (h)őskorában, de bátorsága sérthetetlenné tette, 95 évig élt. Eleinte nemzeti hősként sem kellett az amerikai választóknak, aztán mégis veterán szenátor lett belőle. És a legidősebb ember, aki – már a nyolcvanhoz közeledve – az űrben járt.
Sokak számára a magyar tenger a Riviéra, imádjuk a tó utánozhatatlan hangulatát, a hűvös hullámokat, a lángost, a nyári programokat. Csak az odautazás ne lenne… Régen minden jobb volt – vagy ezen a téren mégsem? Retrósorozatunkban most azt a hatvanas-hetvenes évek dunántúli dugóit idézzük fel.
A bolsevikokat másoló tucatnyi forradalmár száz éve hozta létre a Kínai Kommunista Pártot, amelyet az induláskor még a szétesőben lévő ország vezetésére is esélytelennek tartottak. Azóta viszont a világ második legnagyobb gazdasági hatalmát építette fel.
Fiai a múlt héten felavatták Diana walesi hercegné londoni szobrát, és új filmek, sorozatok, podcastok is készülnek róla. De mitől érdekes ő, csaknem negyedszázaddal a halála után is?
Ha kellett, akkor zsidó volt, de katolikus papként és a magyar úszószövetség sztármenedzsereként is bárkit be tudott csapni. Nagy lábon élt, világpolgárként, a fiatal fiúkat kihasználta, a rendszerváltás után elkövetett szélhámosságaiért végül nem kellett felelnie, mert viszonylag fiatalon meghalt. Izraelben és Svédországban is sok gazdag ember csuklik, ha meghallja a nevét. Vagyis az álnevét, mert amikor az Interpol körözte, Zemplényi György nem az igazi nevén mutatkozott be. Dezső András sorozatának következő darabja.
Izraelben voltak, akik nem is akarták elfogadni a pénzt, nehogy az megbocsátásnak tűnjön. A holokausztot szintén elszenvedett cigányok csak nehezen kerültek fel a kárpótlandók listájára. A németek Magyarországgal nem kötöttek úgynevezett globális egyezményt.
Magabiztos fellépés – ez volt a titka Hamrák Jánosnak, aki 1902-ben egy hatalmas átveréssel írta be magát a magyar szélhámosok történelemkönyvébe. Dezső András cikksorozatának 11. része.
Eörsi István költő, író, műfordító, dramaturg, publicista, aktivista, örök lázadó és kellemetlenkedő, krónikus őszinteségben szenvedő, a tapintattól zsigerileg irtózó, „könyörtelen bajkeverő”, aki egész életében a szabadság és egyenlőség rendszerét kereste, de nem találta, június 16-án lenne kilencvenéves, ha el nem vitte volna őt tizenhat évvel ezelőtt a leukémia.
A hetvenes-nyolcvanas években kultikus viseletté nemesült Alföldi papucsot lehetett szeretni vagy utálni, de tény, hogy hosszú évekig volt jelen megkerülhetetlenül a mindennapjainkban. Minél patinásabb volt, annál jobban nézett ki, és ha nem is mindig találtuk kényelmesnek, aki számított, ezt hordta.
A szocialista hiánygazdaságban a szovjet Fiat-klónt tömegek jegyezték elő, ami még inkább felhajtotta a kínálat sokszorosára rúgó keresletet.
A Kádár-korszakban szokatlan állampolgári engedetlenkedők mögé állt a már haldokló világhíres filozófus, Lukács György, s evvel komolyan hozzájárult ahhoz, hogy két éhségsztrájkoló kivívta rendőri felügyeletük megszüntetését. A Dalos Györggyel és Haraszti Miklóssal 1971-ben történtek hátterét a cikkben két, most először publikált forrásértékű dokumentum segít megvilágítani.
A hatóságok nemtörődömsége, illetve a globális felmelegedés is közrejátszott abban, hogy csak mostanában kezdik feltárni az első világháború lövészárokcsatáinak két különleges helyszínét.
Az első világhírűvé lett afroamerikai revüsztár hányatott körülmények között nőtt fel Amerikában, amely mindig mostohán bánt vele. Új hazájának Franciaországot választotta. A fél világot meghódította, a másik felét felháborította. Budapesten hódolók tömege várta, de szereplése ellen tiltakoztak a parlamentben és az utcán. A világháború idején a nyugati szövetségeseknek segített, kitüntetésekkel árasztották el, tizenegy különféle származású gyereket fogadott örökbe. Martin Luther King harcostársa volt, ki is tiltották a szülőhazájából.
