Hosszú időn át a Dob utca és a Kertész utca sarkán lévő Fészek volt a magyar művészek társasági életének központja. Sehol az országban annyira intenzív társasági élet nem folyt, sehol annyi kreatív szellem otthonra és egymásra nem talált, mint itt. Az intézmény még megvan, de az a társasági élet már a múlté.
A magyar katolicizmus nagy eseménye lett az 1938-as budapesti eucharisztikus világkongresszus, amely miatt Hitlerrel is összevesztek, aki az Anschluss közben nem akart nagy dzsemborit a szomszédban, másrészt haragra gerjedt az őt ért kemény vatikáni bírálatok miatt is.
Evangélikus tábori püspök, zsidó főügyész, kételkedő izraeli titkosszolgák is szereplők a különös történetben.
Volt az erdélyi magyar kisebbség katolikus kisebbségének egy karizmatikus, nagy prédikátora, püspöke, akiről Magyarországon életében szinte tudomást sem vettek. Márton Áron a fasizmus tiszteletétől gyorsan eljutott az elutasításáig, és 1944 májusában egyszerre ítélte el a zsidók deportálását, és magasztalta a nácik oldalán harcoló magyar katonák kitartását. Tizennyolc éven át tartották őt börtönben, majd házi fogságban.
Erich Kästner riportszerű leírásaival nem volt a nácik kedvence, művei a harmincas évek második felében inkább külföldön jelentek meg, így Magyarországon is.
Nemcsak az interneten van kevés nyoma a szolgáltatásnak, hanem a fővárosiak zöme sem emlékszik ötven év távlatából a mini taxikra. Nem csoda, hiszen csak négy évig robogtak az utakon Zastaváikkal a légikísérős formaruhákba bújtatott sofőrhölgyek.
Csak a Szovjetunió összeomlásakor derült ki, hogy 1979-ben egy szverdlovszki katonai laborból szabadultak ki a több tucat ember halálát okozó lépfene-, másik nevén anthrax-baktériumok. Meglehet, hogy a Covid-járványt okozó vírus valódi történetének felgöngyölítéséhez is még évek kellenek.
1989-ben a magyar titkosszolgálatokat alig másfél nappal a tervezett érkezés előtt tájékoztatták arról, hogy Ro Te Vu ellen merénylet készül. Az ellenakció bravúrosan sikerült, a történelmi látogatást nem kellett lemondani.
Századokon át az idegeneket okolták minden betegségért, ezért kapták ezek kölcsönösen más nemzetek nevét. Kezdetben a mostani világjárvány okozó vírust is kínainak mondták, de az Egészségügyi Világszervezet fellépése nyomán ma már a semleges Covid-19 nevet viseli.
A pécsieknek és a környéken élőknek strand és kirándulóhely, másoknak leginkább a Fishing: az Orfűi-tavakat mindenki ismeri. Jó 60 éve ezen a helyen még patakok csörgedeztek a völgyekben megbúvó falvakat összekötve, a tavakat állami akarat hozta létre.
1590–91-ben négy pápa halt meg 16 hónap alatt. Köztük VII. Orbán, aki a legjelentősebb pápák egyik lehetett volna, ha sírba nem viszi őt is a Rómában dühöngő maláriajárvány. Pápasága két hétig sem tartott, de így is megmutatta, milyen egy szociálisan érzékeny, nyitott és szegénybarát pápa.
Lista készült a támogató szavazókról és a hatalom ellenfeleiről is, a politikai ellenlábasokat és a sajtót megfigyelték. Skandalum...volt nyolc és fél évtizeddel ezelőtt – József Attila is megénekelte.
A kötöttpályás távolsági közlekedésben a gőzmozdony sebességével és teherbírásával nem versenyezhettek a lovak a XIX. században, de a városokban más volt a helyzet. Pesten próbálkoztak ugyan gőzüzemű – kávédarálónak becézett – városi vasúttal, de nem vált be. Az első lóvasutat már 1827-ben tervbe vették, de csak húsz évvel később, 1866. július 30-án döcöghetett el az első járat a mai Kálvin tértől Újpestig.
Katartikus össznemzeti élmény volt az 1989. június 16-ai, Hősök terei gyászszertartás, melynek kiharcolóit és megszervezőit – más zavaró körülménnyel egyetemben – a NER-nemzedék múlteltörlő buzgalommal igyekszik kiretusálni a köztudatból.
Nem is a Rosenberg-házaspár árulta el az amerikai atomtitkot – állítja egy új életrajzi könyv. Korábban a pár gyerekei Obama elnöktől hiába kérték, hogy segítsen elégtételt szolgáltatni anyjuknak, most Bidenbe vetik bizalmukat.
Amerikában a harmadik lett az asztronauták sorában, és mégis az USA első űrhajósaként tartják őt számon. Nemzeti hősből lett még nemzetibb hős. Sokszor halhatott volna hősi halált két háborúban és az űrhajózás legkockázatosabb (h)őskorában, de bátorsága sérthetetlenné tette, 95 évig élt. Eleinte nemzeti hősként sem kellett az amerikai választóknak, aztán mégis veterán szenátor lett belőle. És a legidősebb ember, aki – már a nyolcvanhoz közeledve – az űrben járt.
Sokak számára a magyar tenger a Riviéra, imádjuk a tó utánozhatatlan hangulatát, a hűvös hullámokat, a lángost, a nyári programokat. Csak az odautazás ne lenne… Régen minden jobb volt – vagy ezen a téren mégsem? Retrósorozatunkban most azt a hatvanas-hetvenes évek dunántúli dugóit idézzük fel.
A bolsevikokat másoló tucatnyi forradalmár száz éve hozta létre a Kínai Kommunista Pártot, amelyet az induláskor még a szétesőben lévő ország vezetésére is esélytelennek tartottak. Azóta viszont a világ második legnagyobb gazdasági hatalmát építette fel.
Fiai a múlt héten felavatták Diana walesi hercegné londoni szobrát, és új filmek, sorozatok, podcastok is készülnek róla. De mitől érdekes ő, csaknem negyedszázaddal a halála után is?
Ha kellett, akkor zsidó volt, de katolikus papként és a magyar úszószövetség sztármenedzsereként is bárkit be tudott csapni. Nagy lábon élt, világpolgárként, a fiatal fiúkat kihasználta, a rendszerváltás után elkövetett szélhámosságaiért végül nem kellett felelnie, mert viszonylag fiatalon meghalt. Izraelben és Svédországban is sok gazdag ember csuklik, ha meghallja a nevét. Vagyis az álnevét, mert amikor az Interpol körözte, Zemplényi György nem az igazi nevén mutatkozott be. Dezső András sorozatának következő darabja.
