Isten kiválasztott népének tartják magukat, talán másfél millióan lehetnek, az egyik legnagyobb diaszpórájuk Dél-Amerikában van, a zsidók a legjobb barátaik és gyanakodva néznek a megjuhászodott dzsihádistákra, akik Szíriát vezetik.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A totalitárius diktatúrák más vezetői nem írták le előre, talán nem is tudatosították magukban, hogyan kell ezt csinálni – csak csinálták. Adolf Hitler viszont fölfedte a siker titkát: úgy vesd meg a népet, hogy büszke legyen rád és magára. A Mein Kampfban kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Először akkor halt ki a Somogy megyei falu, amikor a törökök a menekülő emberekre gyújtották a templomot. Másodszor akkor, amikor a fejlesztését tervező szakember az 1970-es években hirtelen nemkívánatos lett a párt szemében. Az áram még kiért a faluba, rendes út soha, pedig a fénykorban még helikopterleszállója is volt. Mára egy mesebeli erdő és egy kápolna őrzi Béndekpuszta múltját. Kihalt falvaink 7.
Először olvasható magyarul a holokauszttúlélő író és Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista Elie Wiesel Éjszaka trilógiájának mindhárom kötete. Miért kellett 2025-ig várni a harmadik kötet megjelenésére? Miben más a holokauszttúlélők harmadik generációja, mint a korábbiak? Miről adnak számot Wiesel regényei?
Harmadik birodalmi mintára, de nem német minőségben készült el 50 éve a Balatonig vezető autópálya első fontosabb szakasza. A magyarokat valósággal megőrjítette a száguldás lehetősége, az állampártnak pedig elég volt, hogy csak Kádár János balatonaligai nyaralójáig ért a sztráda.
Francia segítséggel és kémkedéssel Izraelnek vélhetően már 1967-re megvolt a nukleáris fegyvere. Éveken át félrevezették az USA-t, amely később a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozására hivatkozva félrenézett.
Megélhetési gondokkal küzdöttek száz éve az ügyvédek, orvosok és mérnökök Magyarországon, sokan pedig biciklikölcsönzésből próbáltak meggazdagodni, kevés sikerrel. 1925 júniusában derült fény az első légi rablógyilkosságra Magyarországon, a tízéves szökevény Robinzonokat pedig jugoszláv katona fogta el a határ túloldalán. Az 1925. nyári újsághírekből az is kiderül, hogy vádlottak és elítéltek is személyiséget cseréltek a börtönben.
Az 1900. június 29-én született Antoine de Saint-Exupéry arisztokrata csecsemőből vakmerő kalandor, a levegőégen új utakat nyitó, mélységesen és bölcsen humanista, embertársait önfeláldozóan szolgáló békebeli és háborús hős lett, aki a levegőben átélt kalandjaiból és baleseteiből kiindulva nagy életművet bontott ki. Egy sivatagban átélt, majdnem halálos kalandjából bomlott ki a világirodalom egyik legsikeresebb műve, A kis herceg. Övé volt a dicsőség, hogy a nácik által uralt Vichy-Franciaországban és a szabad francia területeken egy időben tiltották be az írásait. Depresziós alkoholistaként veszett el a légtérben 1944 júliusában.
Nyugati kutatók számára érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez. Magát a homoszexualitás szót is egy magyar irodalmárnak, Kertbeny Károlynak köszönheti a világ. Egy holland kutató manapság kétségbe vonja ezt az elsőséget: igaz, az ő jelöltje is egy magyar tollforgató.
A múlt század közepének történelméhez kell-e visszanyúlni, ha példákat keres valaki a tényfeltárás, a véleményszabadság érvényesüléséhez? A Rádió című cseh film és a Jó estét, jó szerencsét! amerikai film színpadi adaptációja tanulságos példák erre.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
1984-ben jelent meg Izraelben az első híradás arról, hogy Iránt már csak egy lépés választja el az atombombától, azóta 41 év telt el, ám csak mostanra jutott el a két ország közötti konfliktus odáig, hogy Izrael nyílt háborúban próbáljon pontot tenni Teherán atomprogramjának végére. Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Thomas Mann korának egyik, vagy a legnagyobb hatású írója volt. Settembrini, Naphta, Cippola, Leverkühn, József, Aschenbach és Kröger – kis- és nagyregényei alakjainak elhíresült mondatai mélyen beépültek a világ szellemi életébe. Súlyos konfliktusok kísérték végig az életét. Magyarországon volt olyan is, hogy átkozták, de kiadták, és olyan is, hogy magasztalták, de nem adták ki.
Nagyjából az emberi civilizációval egyidejű a levélváltások története is, ezek többségében az érintettek az épp aktuális ügyes bajos dolgaikat beszélték meg, legyenek azok személyes, vagy országos (azaz politikai) jellegűek. Az alábbiakban öt kevésbé ismert példát mutatunk be, melyek a távoli, illetve a közelmúltból származnak.
Az orosz elnök nem idióta, tudja, hogy nem képes helyreállítani az Orosz Birodalmat vagy a Szovjetuniót. Ő az állam nagyságát akarja visszahozni, de az oroszok emiatt nagyon sokat veszítenek – mondta a HVG-nek Benjamin Nathans történész, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, aki a szovjet másként gondolkodókról írt könyvéért Pulitzer-díjat kapott.
Számonkéréssel, nemzeti mítoszépítéssel és jóléti intézkedésekkel próbálta Charles de Gaulle összefogni a francia társadalmat 80 éve. A megbékélést és újjáépítést lekopaszított nők, tébláboló hadifoglyok és családjuktól elszakított gyerekek is nehezítették.
Belgium kapzsisága, az USA hidegháborús félelme és az ENSZ hanyagsága is kellett Patrice Lumumba meggyilkolásához. A kongói függetlenség hősének egy új dokumentumfilm által bemutatott felkavaró sorsa előrevetítette az ország baljós jövőjét.
Madárfejű Lajcsikán borzongtak a Városliget látogatói 1925 májusában, amikor a fővárosi Állatkert megkapta ajándékba a nyulat, amit az indiai óriáskígyó meghagyott. A gyöngyösi szolgabíró fia érinthetetlennek bizonyult, amikor motorján száguldozva megnyomorított egy hivatalnoknőt, az autóklub első embere pedig súlyos sérülést szenvedett – egy veszett macskától. Erről írtak a lapok száz évvel ezelőtt.
„A belga főváros – itt már sok tapasztalat van erre – felkészült…”, jelentette a Népszabadság 1985. május 28-án. „Brüsszel már rutinos rendezőnek számít…”, írta másnap a Népsport. Azt is megírták a Népszabadság idézett cikkében, hogy kétezer helyet tartanak fenn a biztonsági embereknek, hogy bárhol, a nézőtér bármely pontján közbelépjenek, ha szükséges. Ehhez képest mindent elrontottak, amit elronthattak. És 39 szurkoló meghalt. A legfiatalabb áldozat 11 éves volt.
