„Redl tehát nem azért hazaáruló, mert zsidó volt, hanem azért lett zsidó, mert hazaáruló volt”
A Habsburgok és a zsidók viszonyáról szól a Szombat ez évi első, tematikus száma.
A Habsburgok és a zsidók viszonyáról szól a Szombat ez évi első, tematikus száma.
Az orosz államfő álláspontját erőszakos lépéseivel igyekszik érvényesíteni, és ezzel sokat tesz a történelmi sérelmekkel terhelt ukrán–orosz viszony további romlásáért. Válaszul Kijev korlátozza az orosz és a többi kisebbségi nyelv használatát. Az erőltetett ukránosítás áldozata lehet a kárpátaljai magyar közösség is.
Az elmúlt 80 évben a magyar-orosz csúcstalálkozók mérlege korántsem annyira egyoldalú, mint azt elsőre gondolnánk, még a Szovjetunió idejében sem. A sokszor túlteljesítési vágytól hajtott Rákosit még Sztálin igyekezett fékezni, Kádár Hruscsovot szinte már a barátai között tarthatta számon, míg Brezsnyev itt próbálta ki, hogy működnek-e még az elemei. Gorbacsov viszont majdhogynem telefonon csinált vezércserét az MSZMP-ben.
A mostani, pekingi téli olimpiával szembeni politikai fenntartások felidézik a garmisch-partenkircheni téli játékok tervezett bojkottját, amelyről az érintett országokat végül a NOB későbbi elnöke, az amerikai Avery Brundage beszélte le, mondván, minden rendben lesz, erre Hitlertől megfelelő garanciákat kapott. Ezek után az abban az évben tartott berlini játékokon rekordrészvétel volt.
Nincs gyakorlatiasabb érték az elvszerűségnél, és nincs következetesebb elvszerűség annál, ami a gyakorlatiasságból, az életismeret mélyéből fakad. Ez a tanulsága a 25 éve elhunyt Solt Ottilia életének. Az évforduló alkalmából mostantól tér viseli a nevét Budapest II. kerületében.
Két évtizeden át eltüntették a köztudatból a saját nemzeti himnuszuk szövegét az NDK vezetői, és erre komoly politikai okuk volt – ezzel csatlakozunk Novák Katalin kultúrtörténeti állásfoglalásához.
A „végső megoldás” lebonyolításának részleteit tárgyalták meg Berlin Wannsee városrésze tóparti villájában 80 éve az SS és a náci kormány képviselői. Az évfordulóra filmet készített a ZDF német közszolgálati televízió.
A Szent István-i kereszténység alapjait külföldiek rakták le, és már a honfoglalás idején éltek a Kárpát-medencében keresztények. A lakosság etnikailag vegyes volt, folyamatosan zajlott a migráció, jelentős muszlim népesség is élt itt, és mindezt akkor Európában ritka tolerancia fogadta. Vagyis a keresztény állam különböző kultúrák meg vallások határvidékén hosszú időn át szerveződött – mondja interjúnkban B. Szabó János és Sudár Balázs történész. Ezek az emlékezetpolitikát érintő témák a székesfehérvári Árpád-kor-kiállítás körül kirobbant, a korábbiakhoz hasonlóan Kásler Miklós minisztert és a Magyarságkutató Intézetet is érintő botrány nyomán kerültek ismét előtérbe.
Kétévesen, borzasztó állapotban érte meg az auschwitzi koncentrációs tábor 77 évvel ezelőtti felszabadulását, senki sem ismerte, egy lengyel család mentette meg és fogadta örökbe. Dokumentumfilmek is megörökítették, ahogy felnőttként nyomozni kezdett Magyarországon, de semmit sem sikerült megtudnia vér szerinti családjáról.
Minden tudományellenes hatalmi ármányt túlélve ismét megjelent az igazi 1956-os Intézet évkönyve, sorrendben immár a 26.
A fajvédők azért kerülhettek egy platformra a kommunistákkal, mert a zsidóknál is jobban gyűlölték a németeket. Ám a budapesti ellenállóknak esélyük sem volt – derül ki Bartha Ákos Véres város című új könyvéből.
Egy világbirodalom megalkotója, a széthúzó bojárság önkényének letörője vagy paranoiás, elmebeteg tömeggyilkos, Oroszország megrontója. Hol az előbbinek, hol az utóbbinak látták a 475 évvel ezelőtt, 1547. január 16-án megkoronázott első orosz cárt, a nem kevésbé rettegő, mint amennyire Rettegett Ivánt.
Akár többéves börtönt is jelenthetett volna az írónak az az üzenet, amelyet 1949-ben a Rákosi-diktatúra egyik vezetője, Gerő írt egy másiknak, a párt főideológusának, Révai Józsefnek, aki akkor a pártlap, a Szabad Nép főszerkesztője is volt. Alább bemutatjuk Méray Tibor egy eddig nem ismert levelét 1993-ból, amelyben magyarázatot ad arra a kérdésre is, hogy miképp kerülhette el Örkény István a börtönt.
A himlő kivételével a történelem során egyetlen járvány kórokozója sem tűnt el, és kevés pandémia ért véget hirtelen, inkább a lassú elmúlása a jellemző.
Világcsavargó, kalandor, nyelvzseni, üzleti zseni, amatőr régész és műkincscsempész, akinek a nevéhez a régészet történetének egyik legjelentősebb felfedezése kötődik, bár nem egészen azt fedezte fel, amit felfedezni vélt. Azt inkább pusztította brutális ásatási módszereivel.
Több mint kétezer magyar zsidó neve szerepel azon a listán, melyet nemrég a közösségi médiában hozott nyilvánosságra a madridi szefárd intézet, a Centro Sefarad-Israel. Az orvosokat, kereskedőket, szabókat és több ezer társukat az egykori spanyol ügyvivő, Ángel Sanz Briz segítségével sikerült megmenteni, a hős diplomata történetét mégis kevesen ismerik. Madridban most ezen akarnak változtatni, amihez az egykori magyar túlélőkre és leszármazottjaikra is szükség van.
„Egy befolyásos kormánytag nézőpontjából követhetjük nyomon a magyar kabinet második világháborús politikáját, méghozzá nem egy történelmi számvetés keretében, hanem a munka dandárjában... minden utólagos korrekció nélkül.” Zsindely Ferenc, Teleki Pál államtitkárának naplója párját ritkító kordokumentum.
„Konok akarattal” kényszerítette magát naponkénti naplóírásra 1941-től Teleki Pálnak, majd két utódjának is miniszterelnöki államtitkára, Zsindely Ferenc. A kulisszatitkokkal teli, minap megjelent terjedelmes krónika visszatérő témája az öngyilkos kormányfő.