Katonák a brit benzinhiány ellen – de mi ez a válság az első autómentes hétvégékhez képest?
Szocializmus Venezuelában, hurrikán az USA-ban: mind ok a benzinkutas sorállásokra, de az igazi fordulópont az 1973-as olajválság volt, egy arab-izraeli háború nyomán. Azóta azt is tudhatja a világ, hogy nem használhatja nyakló nélkül a Föld energiakészleteit.
A brit hadsereget mától vetik be a benzinhiány ellen. Na jó, nem a hadsereget, csak száz sofőrt és száz másik katonát, de ez is mutatja, hogy a tartálykocsi-vezetők eltűnése mekkora bajokhoz vezet. A brit finomítók gyártanak ugyan elegendő üzemanyagot, de a nafta nem jut el a kutakig.
Politikai táborhoz tartozás kérdése, hogy a bajt a brexitnek tulajdonítják-e, vagyis annak, hogy az EU-országokból való sofőrök nem dolgoznak már Britanniában, de az is igaz, hogy a fizetések és a munkakörülmények egyébként sem vonzóak.
A brit benzinhiány idegesítő ugyan, de belátható időn el fog múlni. Aminek viszont máig tartó hatása van, az az 1973-as világméretű olajválság. Ikonikus képei ennek a hétvégeken kihalt német autópályák. A hiány és a drágulás miatt Európában előbb a hollandok vezették be az autómentes napokat, majd – 1973. november 25-től – a szabad száguldás lehetőségéről híres németeknél ürültek ki egy hónapon át vasárnaponként az autobahnok, az országutak, sőt a belvárosok. Ráadásul példátlan módon 100-ra vették vissza az autópályákon megengedett sebességet. Az akkori válságból például itt láthatók korabeli híradófelvételek: