Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Az európai védelmi stratégia új elemeit jelentették be Brüsszelben

Integráltabb és versenyképesebb európai védelmi piacot szeretne megvalósítani az Európai Bizottság, ennek érdekében terjesztettek elő egy komplex javaslatcsomagot.

  • EUrologus EUrologus
  • +${remainingCount} szerző
Az európai védelmi stratégia új elemeit jelentették be Brüsszelben

Az EU védelmének erősítése a francia uniós elnökség egyik legfontosabb célkitűzése. Ez egyezik az Európai Bizottság két évvel ezelőtt megfogalmazott programjával, amelynek egyik vállalása volt, hogy csökkenti az EU kitettségét ezen a téren is. A most közzétett csomag elemei a következő három terület köré csoportosítható:

  • annak feltérképezése, hogy milyen ösztönzőkkel mozdíthatók elő eredményesebben az európai uniós együttműködés keretében kifejlesztett és/vagy beszerzett kulcsfontosságú stratégiai képességekre és kritikus stratégiai eszközökre irányuló tagállami beruházások;
  • az EU-n belüli együttműködés keretében kifejlesztett védelmi képességek közös beszerzésének fokozott ösztönzése;
  • a tagállamok felszólítása a fegyverkivitel-ellenőrzési gyakorlatok további észszerűsítésére és közelítésére, különösen az uniós együttműködés keretében kifejlesztett védelmi képességek tekintetében.

A terveket bemutató sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy 2022 végéig az Európai Védelmi Alap (EDF) 1,9 milliárd eurót fog beruházni a védelemmel kapcsolatos kutatási és képességfejlesztési projektekbe. A közös beszerzések ösztönzésére az Európai Bizottság javasolja, hogy ezek a beruházások legyenek áfamentesek.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy a polgári technológiákat katonai célokra is alkalmazzák, és a meglévő együttműködési eszközöknek köszönhetően az EU megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be, ha együtt lépünk fel - mondta Margrethe Vestager, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke. - Össze kell fognunk a kkv-kat és az innovációs potenciált az Unió egészére kiterjedően. A biztonsági és védelmi technológiák új generációját a kezdetektől fogva egy uniós együttműködési keretben kell kifejleszteni.

A védelmi képességek javítása érdekében az év végéig a Bizottság előterjeszti javaslatát az Európán belüli és annak határain kívüli katonai mobilitás fokozása érdekében. Ez olyan gyorsreagálású erők telepítését jelenti, amelyek révén az EU-nak ütőképes alakulatai lehetnének, közös parancsnokság alatt, amelyek rövid időn belül fel tudnának lépni egy válsághelyzet esetén.

Az európai állam- és kormányfők márciusban foglalkoznak majd a védelmi kérdésekkel. Itt várhatóan elfogadják azt az úgynevezett stratégiai iránytűt, amely azonosítja az EU-t fenyegető veszélyeket és meghatározza az ezekre adandó válaszokat.

Egy másik előterjesztésében az Európai Bizottság új javaslatokat fogalmazott meg a harmadik nagy műholdhálózatra vonatkozóan, amely kiegészíti meglévő rendszereit. Jelenleg a Galileo globális navigációs rendszerként működik, a Kopernikuszt pedig a Föld megfigyelésére használják. Az új műhold pedig az uniós kommunikációs rendszerek biztonságát szolgálja majd. A beruházás költsége körülbelül 6 milliárd euró, amelyből 2,4 milliárdot uniós források, a fennmaradót pedig befektetők biztosítanák. A cél, hogy az új műhold 2025-ben működésbe álljon.