A döntést az Európai Parlament és a tagállamok delegációja közösen hozta meg. Az AMLA 2025 közepén kezdi meg működését, több mint 400 alkalmazottja lesz. Az új hatóság az EU pénzmosás elleni keretrendszerének központi eleme. Az AMLA közvetlen és közvetett felügyeleti jogkörrel is rendelkezik majd, és jogosult lesz szankciók és intézkedések kiszabására.

A téma parlament társelőadói, a bolgár néppárti Emil Radev és a spanyol liberális Eva Maria Poptcheva közös nyilatkozatot adott ki. Ebben azt írják, hogy az AMLA megváltoztatja a helyzetet a piszkos pénz elleni küzdelemben az EU-ban, mert felügyeli a legkockázatosabb pénzügyi szervezeteket, a nem pénzügyi szektort, és kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy megakadályozza a célzott pénzügyi szankciók megkerülését. A döntést a szocialisták is üdvözölték.

Pedro Marques EP-képviselő arról beszélt, hogy az elmúlt évek számos botránya, például "a Danske Bank és a Credit Suisse esete, valamint a ciprusi bizalmas akták azt mutatják, hogy Európának sürgősen szüksége van erre az ügynökségre”. A spanyol képviselő többek között arra utalt, hogy a Danske Bank elismerte a felelősségét több százmilliárd eurós, tisztázatlan hátterő orosz alapok tisztára mosásában a tallinni fiókján keresztül.

• Az entitások közvetlen felügyelete, beleértve a kriptoeszköz-szolgáltatókat is;
• Erős jogosítványok a felügyeleti mulasztások esetén történő beavatkozásra és a felügyeleti feladatok átvételére, vagy a szakszervezeti törvények megsértésének kezdeményezésére;
• Erős szerepvállalás a pénzügyi hírszerző egységek támogatásában és munkájuk koordinálásában, nevezetesen a közös elemzések támogatásával;
• A pénzügyi felügyeletek közötti nézeteltérések kötelező érvényű rendezésének joga, és közvetítői szerepvállalás a nem pénzügyi felügyeletek között;
• A nem pénzügyi szektor felügyelete, beleértve a nemzeti felügyeleti hatóságok mulasztása esetén történő fellépési jogkört.